Baranyi Krisztina: Első figyelemfelhívásnak is gyenge a tömegközlekedés tízperces leállítása

Talán nem jutott volna ide Budapest, ha 2020-ban, a gépjárműadó elvételekor drasztikusabban tiltakozunk – jelentette ki a Népszava Törésvonal című műsorában Ferencváros polgármestere.

Baranyi Krisztina – aki egyben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) színeiben képviselő a Fővárosi Közgyűlésben – úgy fogalmazott: visszatekintve talán jobb lett volna már akkor egy kicsivel több erőt mutatni. Állítása szerint van igény a fővárosiak részéről arra, hogy erőteljesebben lépjenek fel a kormányzattal szemben. Elmondása szerint mára a hatékonyságnövelés, a bevételek emelése, a takarékosság és a spórolás már nem elegendőek a problémák kezelésére.

Hangsúlyozta: jogi eszközökkel sem lehet előrelépni, mert a helyzet tovább romlik, ami fizetésképtelenséghez, végső soron pedig csődhöz vezethet. Mint mondta, az utolsó – szerinte jogszerűségében is megkérdőjelezhető – inkasszó után három cég esetében már csak a nettó bérek kifizetésére volt lehetőség. Ez is jól mutatja a helyzet súlyosságát. Budapest súlyos válságban van, és erről szélesebb társadalmi körnek is tudnia kell – nemcsak azoknak, akik rendszeresen követik a fővárosi vagy politikai híreket” – hangsúlyozta. Úgy véli, fontos, hogy mindenki tisztában legyen a jelenlegi helyzet súlyosságával, annak kiváltó okaival, a felelősség kérdésével és a lehetséges megoldási irányokkal.

Álláspontja szerint ehhez közgyűlési határozatra is szükség van, hogy világos irányt szabjanak a továbblépéshez. Két út van előttünk: feltesszük a kezünket, és maradunk a jogi eszközöknél és a takarékoskodásnál – vagy felvesszük a kesztyűt, és élünk azzal az erővel, ami ebben a városban rejlik – magyarázta Baranyi Krisztina. Hozzátette: mindez veszélyes lehet a kormányra nézve. Így legalább, ha meghalunk, legalább állva halunk meg – fogalmazott.

Baranyi Krisztina arra is kitért, hogy reálértékben ma kevesebb forrás jut Budapestnek, mint 2019-ben, miközben azóta jelentős volt az infláció. Felidézte: bírósági ítélet is kimondta, hogy egy önkormányzat – különösen a főváros – nem lehet nettó befizetője az államkasszának. Hozzátette: jelenleg nem új beruházásokról vagy fejlesztésekről van szó, hanem az alapvető működés biztosításáról – például hidak fenntartásáról, közszolgáltatások működtetéséről. Szerinte a helyzet nemcsak gazdaságilag, hanem alkotmányossági szempontból is aggályos, amit bíróság is alátámasztott. A kormánypárt másként értelmezi a számokat, de – mint mondta – a tények ettől még nem változnak: a főváros több pénzt fizet be, mint amennyit visszakap.

A polgármester nem adott egyértelmű választ arra, hogy Karácsony Gergely mekkora felelősséggel tartozik a jelenlegi krízis kialakulásában. Elismerte: jogosan éri kritika a városvezetést amiatt, hogy a lakosság sokáig nem szembesült a válság teljes mélységével. Felidézte, hogy Budapest már két éve folyószámlahitelből működik, és a beruházásokra fordítható források – például az utak felújítására szánt mindössze kétmillió forint – nem most váltak kritikussá, hanem hosszú évek alatt csökkentek drasztikusan. Ennek ellenére – szavai szerint – sokáig próbálták fenntartani a működést, de ez a stratégia mára kifulladt. Kritikusan nyilatkozott arról is, hogy pénteken tíz percre leáll a budapesti közösségi közlekedés: „Én ezt még az első figyelemfelhívásként is gyengének értékelem” – fogalmazott.

Úgy véli, eljött az idő, hogy Budapest ne a jogi és pénzügyi kompromisszumkeresés útját járja tovább, hanem bátrabban és erőteljesebben lépjen fel érdekei védelmében. Nincs már hová hátrálni – jelentette ki.

Azzal kapcsolatban nem kívánt konkrétumokat mondani, mikor kerülhet a fővárosi költségvetés olyan helyzetbe, hogy akár a tömegközlekedést is le kelljen állítani. Ezt azzal indokolta, hogy a kérdés rengeteg, egymással összefüggő tényező függvénye.