Címpontos részletinformációkból – gazdasági regiszterek, a NAV adatbázisa, autópálya kamerák felvételeinek adatai – készült elemzésekből rajzolhat mostantól térképeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – derült ki Jakobi Ákos, a hivatal tudományos tanácsadója, az ELTE docensének előadásból. A szakember a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának TÉR-EPI rendszerét bemutató konferencián beszélt a KSH új projektjéről, az úgynevezett Virtuális Magyarországról (VIMA).
A programmal a népszámlálás adatsorai, a különböző regiszterek, gazdasági szervezetek jellemzői, illetve egyéb adatgyűjtő rendszerek összekapcsolására, új szempontok szerinti strukturálására, elemzésére van lehetőség – közölte Jakobi Ákos. A részletinformációk címpontosan is megvannak. Például meg tudjuk mondani, hogy ki hány éves, hol lakik, és ha ezt összekapcsoljuk a NAV adataival, akkor már azt is meg tudom mondani, mennyi a keresete. Jakobi Ákos mindehhez hozzátette azt is:
nem kell aggódni, mert mindenki álnevesített, anonim.
Megjegyezte, az adatok halmozása még nem tudomány, mint ahogyan egy halom tégla sem nevezhető háznak. Azaz a KSH sem pusztán adatokat gyűjt, hanem próbálja értelmezni is azokat. Az adatok strukturálása, értelmezhetővé tétele, vizuális megjelenítése a mostani kihívás.
A szakember elmondta, hogy például az ingatlanadattár adatai ingatlanközvetítőktől és más szervezetektől származnak. Azaz a KSH maga nem megy lakásra, hogy az ott élőket megkérdezze, mikor, mennyiért vette az ingatlant. Ezeket az információkat címpontosan begyűjti. Éppúgy, mint a közúti balesetek esetében, amelyben
csaknem 70 ezer baleset lokalizált adatait ismerik.
Az ORFK lényegében minden baleseti helyszínről készít eseményleírást, amely mellett ott van az időbeli és térbeli azonosító is. Így ezeket nagy pontossággal lehet elemezni, ránagyítva akár a baleset okozóira, áldozataira.
Az egyéb adatgyűjtési lehetőségek között megemlítette, hogy aki autópályán közlekedik, matricát vesz, útját pedig figyeli a kamera. A kutató bemutatott egy ábrát, amely megmutatta, hogy egy adott napon mikor, hol, milyen nemzetiségű kamionok haladtak át az országon. Mint mondta, ezzel nem csak a forgalom sűrűségéről nyerhető információ, de arról is, hogy milyen gazdasági intenzitás volt egy adott térben, időben.
Arról már Oroszi Beatrix, a SE Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója beszélt, hogy a járványok terjedésének megértésében, a legsebezhetőbbek azonosításában nyújthat segítséget az egészségügyi adatokat elemző TÉR-EPI. A rendszer bizonyított, hiszen – mint mondta – a Covid-járvány idején is használták.
