A magyarok majdnem háromnegyede, 74 százalék hallott arról, hogy egy Magyar Péter által nyilvánosságra hozott 2023. tavaszi hangfelvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arról beszél, az Orbán-kormány eldöntötte, egy valóban ütőképes haderőt épít fel, és szakít az eddigi „béketevékenységeivel és békementalitásával” valamint „átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisára” – derül ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készült felmérésből.
Magyar Péter a felvételt előzetesen az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozta be a nyilvánosság számára.
Valójában az ügy leginkább az ellenzékiek között vetett hullámokat, körükben 91 százalék hallott a felvételről, a Fidesz szavazói körében ez az arány már csak 58 százalék, a bizonytalanok között pedig 60 százalék.
A Fidesz a felvétel tartalmát igyekszik jelentéktelennek beállítani, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például „egy lepkefingnak” minősítette az ügyet. Orbán Viktor pedig így kommentálta a miniszter mondatait: „Azon a felvételen, ha az úgy van, ahogy írott formában én olvastam, a kormány hivatalos álláspontja hallható. A békéhez erő kell, a békéhez hadsereg kell”. Később a Fidesz az ukrán kémbotránnyal próbálta összemosni a Tiszát.
Szakítunk a békementalitással, a háború felé vezető útra állunk át – mondja Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételenAz emberek többsége mégiscsak úgy gondolja, a hangfelvétel ellentmond annak, amit a kormány a nyilvánosság előtt képvisel. 52 százalék jelölte meg a „nincs összhangban választ”, további 5 százalék szerint pedig „inkább nincs összhangban” a miniszter beszéde a kormány állítólagos békepolitikájával. Minden tizedik megkérdezett viszont úgy látja, nincs itt semmi ellentmondás, további 4 százalék szerint pedig Szalay-Bobrovniczky szavai „inkább összhangban vannak” a Fidesz által az elmúlt években képviselt iránnyal. (29 százalék nem felelt erre a kérdésre.) Leginkább a kormánypárti szavazók látják összeegyeztethetőnek a háborús készülődést az eddig képviselt irányvonallal, 37 százalékuk gondolkodik így, és csupán 17 százalékuk szerint van ellentmondás. Utóbbi álláspontot az ellenzékiek 83 százaléka képviseli.
Tízből hat ember szerint felháborító, hogy zárt körben a „béketevékenységgel való szakításról” beszél a honvédelmi miniszter, 16 százaléknak nincs ezzel problémája, 24 százalék viszont nem válaszol erre a kérdésre. Még a kormánypárti szavazók között is 32 százalék felháborítónak tartja a kettős beszédet, igaz, 35 százaléknak nincs problémája ezzel. Az ellenzék szavazóinak viszont 82 százaléka háborodott fel az ügyön, a bizonytalanok körében ez az arány 48 százalék. Hasonlóan sokan gondolják, hogy a kormány becsapja a szavazókat, amikor a béke mellett tesz hitet, miközben zárt körben Szalay-Bobrovniczky a békementalitással való szakításról, háborús készülődésről beszél – 59 százalék gondolja így, szemben 20 százalékkal, akik szerint nem veri át az embereket a Fidesz.
A kormánypárti szavazók közül csak 12 százalék érzi becsapva magát, az ellenzékieknek viszont 89 százaléka.
Az őszödi beszéddel való párhuzammal kapcsolatban is a pártpreferencia mentén oszlanak meg a vélemények, bár az már szinte biztosan kijelenthető, hogy a honvédelmi miniszter szavai nem váltanak ki akkora hatást, mint Gyurcsány 2006-os mondatai. A megkérdezettek 27 százaléka szerint a Szalay-Bobrovinczky szájából elhangzottak súlyosabbak az egykori miniszterelnök beszédénél, 23 százalék szerint nagyjából ugyanolyan súlyúak, 22 százalék szerint viszont súlytalanabbak. (28 százalék nem adott választ erre a kérdésre.) A Fidesz szavazóinak nagy része még mindig a hosszú ideig démonizált Gyurcsány beszédét tartják nagyobb jelentőségűnek, de körükben is van 9 százalék, akik szerint a honvédelmi miniszter túlszárnyalta azt. Utóbbi álláspontot az ellenzéki szavazók 41 százaléka képviseli.
Villámgyorsan magyarázkodni kezdett Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kínos hangfelvétel megjelenése utánA többség szerint Szalay-Bobrovinczky Kristófnak le kellene mondania a nyilvánosságra került hangfelvétel miatt – ezt a kutatásban megkérdezettek 52 százaléka mondta, szemben 26 százalékkal, akik szerint ez nem ok a távozásra, 23 százalék nem válaszoló mellett. Az ellenzéki szavazók háromnegyede mondja, hogy a miniszternek mennie kell, a kormánypártiaknak ezzel szemben 21, a bizonytalanoknak pedig 40 százaléka „voksolt” a lemondásra.
