Tizenhetedik kiadását ünnepelte a negyven évvel ezelőtt alapított Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF), Magyarország legrégebben alapított és folyamatosan működő nemzetközi filmfesztiválja. Mikulás Ferenc alapító- fesztiváligazgatótól így a triviálisat kérdezem: mikor volt a legnehezebb és a legkönnyebb megrendezni a mustrát?
– A legnehezebb a rendszerváltáskor volt, mert ekkor a filmgyártás támogatása is szünetelt vagy két évet. Ekkor egyszer el is kellett halasztanunk, mert a forrásokat nagyon nehéz volt összeszedni. Ráadásul ez az időszak egybeesett Pannónia Filmstúdió megszűnésével is, és akkor nem két évet, hanem három évet kellett kihagyni. A legkönnyebb most volt megszervezni, mert egyrészt a kollégáim már több fesztivál szervezésében részt vettek, tehát tudják, hogy mit kell csinálni, sőt néha ők emlékeztetnek engem arra, hogy nehogy elfelejtsek valamit – mondja mosolyogva a fesztivál-direktor. Mindemellett hangsúlyozza, hogy a Nemzeti Filmintézettől (NFI) hiába kért 150 millió forintos támogatást, csak 100 milliót kapott – ez pedig csak a mustra költségvetésének fele, ám - ahogy fogalmaz - ötvennégy éves stúdióvezetői tapasztalatai révén sikerült összeszedni a teljes büdzsét és úgy, azon a színvonalon megszervezni a KAFF-ot, ahogy elképzelték. Mindemellett Mikulás Ferenc fontosnak tartja, hogy a rendezvény számos másik ország animációs fesztiváljával együttműködik – köztük a világ legjelentősebb mustrájával, az Annecy fesztivállal –, a díjazott művek „kicserélése” fontos pillére a programnak. Idén ettől függetlenül skandináv kitekintés is volt.
Azt, hogy nem rózsaszín a KAFF és a mögötte álló filmstúdió, a Kecskemétfilm élete, bizonyítja, hogy Mikulás Ferenc szerint alapvető probléma a Magyar Televízió jelenlegi ars poeticája. Jelesül, míg a rendszerváltásig koproducerként vettek részt a világhírű Magyar népmesék sorozat gyártásában, mára ezzel a tevékenységükkel felhagytak.
– Egyáltalán nem rendel az állami televízió magyar animációs filmeket, filmsorozatokat, ezek helyett nem a magyar gyerekeknek szükséges ismereteket közvetítik, hanem, Amerikából meg máshonnan vesznek. Ezek a produkciók teljesen idegenek a magyar kultúrától, a magyar történelemtől, magyar szokásoktól. A mai napig nem értem, hogy ebben az időszakban, amikor a lobogóra más van írva, akkor hogy lehet, hogy a Magyar Televíziónak ezt megengedik – érvel Mikulás Ferenc, aki ezzel szemben fontosnak tartja az a tényt is, hogy a Magyar népmeséket a világ 370 országában több mint 205 millió ember nézi. Külön érdekesség, hogy az angol nyelvű változatot az Egyesült Államokon kívül, Indiában meg Fülöp-szigeteken tekintették meg a legtöbben – ilyen sikert pedig kevés magyar kulturális alkotás tud felmutatni. Nem mellékesen, a fesztiválon láthattuk a Bogyó Péter rendezte vadonatúj epizódot, A királyfi meg a három cimboráját is, amely méltó a franchise-hoz.
Ezek a nemzetközi értékesítések igen fontosak azért is, mert a Kecskemétfilm büdzséjének ötven százalékát az ilyen eladásokból és a nemzetközi projektekből adják össze. Az egyik legutóbbi ilyen nemzetközi produkció az Oscar-díjas Michel Hazanavicius rendezte A legértékesebb árú című holokauszt mű volt, amelynek során rengeteget kellett dolgozni a rendező elképzelésein, akinek ráadásul eddig nem volt animációs tapasztalata. De mire gondol a stúdióvezető/fesztiváligazgató? -Az animáció kinőtte Disney pizsamáját, ez alatt azt értem, hogy nagyon sok felnőtteknek készülő animációs filmet lehet látni a világban. Mindazonáltal arról sem szabad elfeledkezni, hogy míg a rendszerváltás előtt Magyarország animációs nagyhatalom volt, hiszen a Pannónia Filmstúdióban évente kettő-három egészestes animációs mű készült, az elmúlt huszonöt évben összesen négy: ez nem kritika, csupán a számok - említette.
A szombat este megrendezett díjátadó gála a minimalizmus jegyében fogant – nagyon helyesen –, nem volt semmi cécó, hacsak a pár eklektikusra sikerült beszédet nem tartjuk annak.
Addig ez jópofa volt, amíg a zsűrik arról panaszkodtak, hogy „nehéz dolguk volt”. Azután az első meglepetést Szabó Csilla dramaturg okozta, aki arról beszélt, hogy ugyan rengeteg díjat osztanak ki, muszáj őszintének lennie, a filmekből hiányzott a koherencia és a sztori és javasolja, hogy az alkotók forduljanak a Nemzeti Filmintézethez (NFI), a segítő szándék ott van a részükről.
A furcsa beszéd kategóriában végül nem Szabó, hanem Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója vitte a prímet, aki elmondta, hogy van „animációs stratégia” az intézménynél, rengeteg klassz dolgot terveznek, de sajnos őket a támogatási tevékenységük alapján ítéli meg a szakma. Szavai szerint ez nem igazán jó, mert aki nem kap pénz tőlük, azért neheztel, aki meg igen, az pedig azért, mert miért csak annyit kapott, amennyit.
Kezdődik az animációs fesztiválDe térjünk vissza a fesztivál lényegéhez, az animációs műfaj ünnepéhez. Erről is beszéltünk a díjkiosztó előtt Mikulással, jelesül, hogy mitől más vagy jobb az animáció az élőszereplős zsánereknél.
– Mi nem a valóságot mutatjuk, hanem a valóságnak egy elvonatkoztatott részét. A néző kénytelen megfejteni, amit lát, ez pedig érzelmeket is indukál, azaz őbenne történik meg a film. Erre nagyon jó példák azok a filmek, ahol nincsen dialóg vagy narráció. Leo és Fred sorozat, mely szavak nélkül hódította meg a világot – húzta alá a fesztiváligazgató, aki a rendezvényt egy újabb bölcsességgel zárta: a fesztivál megszervezéséhez nem is a pénz a legfontosabb, hanem a szeretet. Két év múlva újra KAFF!
A díjazottak: Kék Pelikan és a többiek
Kilencvenhat alkotás volt versenyben és huszonegy kategóriában osztottak ki díjakat. A fesztivál nagydíját Tőkés Anna Az utolsó dobás című filmje kapta. A legjobb egész estés európai film díját az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek című munkájának ítélték, míg a Nina és a sündisznó titka különdíjban részesült. A legjobb magyar egész estés játékfilm Pannónia-díját és a közönségdíjat is a Kék Pelikan vihette haza. A legjobb európai tévésorozatnak a Cigánymesék bizonyult. A legjobb rövidfilm és a kritikusok díját Ulrich Gábor Capriccio című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter vehette át A magyar népmesék: A királyfi meg a három cimborája című epizódért.
