Bemutatták Bódis Kriszta új könyvét, az Árnyék és fény című kötet megjelenésével teljes az Istenhegy trilógia

Tüdős Klára élete az a fajta nőtörténet, hogyan nem lesz valaki sok minden, ha nőnek születik. Úgy, hogy közben egyszerre volt és lehetett volna az első női focista, táncosnő, divatdiktátor, igehirdető, filmrendező, író, az első magyar feminista. “Feltesszük ezeket a kérdéseket, az volt-e, a válasz pedig, hogy igen is meg nem is. Ezek mind lehettek volna ő, valamennyire az is volt, de ezek az utak valójában el voltak zárva az életében” - mondta Bódis Kriszta a budapesti Inga Kultúrkávézóban tartott könyvbemutatón. A szabadelvű családban nevelkedő, Svájcban, Angliában, később az Iparművészeti Főiskolán tanult, Lembergben hadi ápolóként is szolgált Tüdős Klára ugyanis különleges helyet foglalt el a korabeli magyar társadalomban. Ugyan polgári családból származott, mégis később politikus férje lett (a harmincas években kötött házasságot Zsindely Ferenc miniszterrel), bejáratos volt az arisztokráciába, ismerte a felső tízezret és a Horthy családot is. Mindeközben pedig kívülálló volt, akire mindenki odafigyelt.

Bódis Kriszta a könyvbemutatón hangsúlyozta, Tüdős ebben a kettősségben maradt meg olyan polgárpukkasztó alkatnak, aki közben becsületesen alkalmazkodott Zsindely Ferenc pozíciójához: “Amikor férje kultuszminiszteri államtitkár lett, az összeférhetetlenség miatt otthagyta a színházat, az operát, ahol jelmeztervező volt. Éldegélhette volna tovább az arisztokrata életet, de nem volt arisztokrata, szóval ehelyett egyszer csak elkezdett ruhákat tervezni. Ő hozta be a magyar divatba a magyaros motívumokat, miután egy estélyre nem tudott mit felvenni, ezért egy otthon talált, buzsáki mintájú abroszt szabdalt fel és varrt meg az estre. Innen indult, később pedig a Pántlika szalon a leghíresebb ruhaszalon lett Budapesten. Később aztán be kellett zárnia, miután férje kereskedelemügyi miniszter lett.”

Mint ahogy azt a könyvbemutató moderátora, Puzsér Róbert megjegyezte, mintha két magatartás lenne a nők elé állítva a korban, hagyományos alárendelődés, szemben az önmegvalósítással. “Tüdős Klára mint egy ilyen kétállású kapcsoló, kapcsolgatott a kettő között. Önmegvalósított, de közben férjének valahogy mindig alárendelődött. Ha úgy hozta az élet, minden ment a levesbe” - mondta a publicista. Miközben Tüdős életében ott volt az a kettősség is, hogy horthysta feleségként mentett zsidó életeket. Bódis erre válaszul kiemelte, hogy Tüdős Klárát épp, hogy a történelem vihara döbbentette rá: kevés, ha azt gondoljuk, művészként elég, ha úgy járulunk hozzá az emberek életéhez, hogy csodás dolgokat hozunk létre. “Tüdős az alkotó tapasztalatát használta a társadalmi szervezésben is. Egy aktivista is volt, aki képes volt kilépni abból a kettősségből, amit az élete jelentett és szívesen áldozta azt arra, hogy másokért tegyen.” Tüdős Klára ugyanis a második világháború idején közel száz zsidót mentett meg úgy, hogy a fővárosi villa szolgált erre menekültszállásként. (Többek között Apró Antal és felesége számára is). Mindeközben, 1943-tól a Református Nőszövetség vezetőjeként a rászorulókat Istenhegyi úti otthonában fogadta. Életmentő munkásságáért évtizedekkel később, csak halála után ismerték el, többek között a jerzsuláemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címmel.

Bódis Kriszta saját bevallása szerint életében dokumentumfilmes munkássága és a Van Helyed Alapítvány mellett “csak” véletlenül írhatott sokat, így a klasszikus írói életút hiányában ajándéknak tekinti, hogy ez a trilógia elkészülhetett. Az Árnyék és fény című kötet május óta kapható, a sorozat első (Kisasszonyképző) és második (Korzón a pokolba) darabjaival együtt.