államadósság;Moody's;Fitch Ratings;leminősítés;hitelminősítés;forintárfolyam;

Torzul a kép – csak idő kérdése, és kellemetlen meglepetésben lesz részünk

Érik Magyarország leminősítése, már péntek éjjel jöhet a kellemetlen meglepetés

A Moody’s fél évvel ezelőtt már rontotta a magyar államadósság kilátásait, nem kizárt, hogy jön a következő lépés. Ha nem most, akkor fél év múlva.

Péntek éjszaka dönt a Moody’s nemzetközi hitelminősítő a magyar ál­lamadósság besorolásának felülvizsgálatáról, egy hét múlva pedig a Fitch Ratings következik. A zászló a leminősítés irányába mutat – nyilatkozta a Népszavának Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki hozzátette: azért nem biztos, hogy ez már most, péntek éjszaka megtörténik. A magyar gazdaság megítélése ugyanakkor folyamatosan romlik, a hitelminősítők korábbi lépései is ebbe az irányba mutattak – bár voltak kivételek is – tette hozzá az elemző.

A Moody’s fél évvel ezelőtti államadósság-minősítése során már rontotta a kilátásokat, azokat Baa2 besorolás mellett az addigi stabilról negatívra vette vissza, amely már akkor arra utalt, hogy a következő lépés a leminősítés lehet. Az S&P már tavaly áprilisban meglépte ezt, akkor kaptuk meg a BBB– besorolást, ami csupán egy kategóriával van a bóvli, vagyis befektetésre nem ajánlott szint felett. A Fitch Ratings a trenddel szembemenve tavaly decemberben a BBB besorolás kilátásait negatívról stabilra módosította, mondván, hogy a korábbi negatív kilátások kiárazódtak, vagyis már nem fenyegeti Magyarországot energiaválság, ami a 2022-es ukrajnai háború kitörése után lehetséges forgatókönyvnek tűnt – mondta Török Zoltán.

A szakértő szerint viszont új kockázati elemek jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar gazdaságban: az államháztartási hiány magas, a kormány a jövő évi hiánycélját meg is emelte, de a deficit még annál is nagyobb lehet. Ezen a helyzeten ronthatnak a már bejelentett és esetleg ezt követően bejelentendő választási ígéretek, amelyek tovább emelik a költségvetési hiányt. A Moody’s tavaly novemberben részben az uniós pénzek elmaradásával indokolta a kilátások romlását, ez a helyzet pedig jelenleg is fennáll, sőt azóta magyar a kormány és az Európai Bizottság kapcsolata tovább romlott. Nem lehet kizárni azt sem, hogy Brüsszel további pénzügyi szankciókat léptetett életbe Magyarországgal szemben, és arról sem lehet megfeledkezni, hogy a magyar gazdaságot a Donald Trump-féle vámpolitika az átlagosánál nagyobb mértékben sújtja az EU-belül.

Ezen impulzusok eredőjeként csak egy lépés képzelhető el a hitelminősítők részéről, mégpedig a leminősítés – mondta Török Zoltán. Az elemző szerint csak az időzítés kérdéses: azaz már most megteszi ezt a Moody’s vagy csak később.

Ha így lenne, akkor a háznál a befektetési kategória legalsó szintjére kerülne Magyarország, ami megfelel a S&P jelenlegi besorolásának.

A piac egyelőre még nem áraz leminősítést a Moody’stól, így azért nagyobb esélyt adok arra a feltételezésre, hogy most még kivár a hitelminősítő, és csak novemberben lép, de nem tudom kizárni, hogy péntek éjszaka kellemetlen meglepetés ér minket – fogalmazott. A jövő héten esedékes Fitch-döntés ugyanakkor viszonylag egyértelmű lesz Török Zoltán szerint: a decemberi kilátásjavítást szinte biztosan visszavonja a cég, megtartva a BBB besorolást, ám annak kilátását negatívra állítják át.

Ha mégis jönne a leminősítés, az elvileg azzal járna, hogy a magyar államadósság finanszírozása még drágábbá válna. Csak magasabb hozamokkal lehetne a magyar államkötvényeket értékesíteni, ami után – hosszabb távon – még több kamatot kellene fizetni, ami viszont a költségvetés kiadásait és a hiányt növelné.

Romló mutatókFél évvel ezelőtt a magyar kormány a gazdaság idei növekedését még 3,4 százalékra tervezte, most 2,5 százalékot jósolnak. Elemzők szerint azonban már az is nagy eredmény lesz, ha 1 százalék feletti növekedés jön össze. Jövő évre a kormány már 4,1 százalékos növekedéssel számol, ami viszont a jelenlegi kondíciók szerint teljesen kizárható. Most a 2,5 százalékos jövő évi növekedés tűnhet reális célkitűzésnek. A lassabb fejlődési ütem miatt viszont kérdésessé válnak a kormány költségvetéssel kapcsolatos tervei is. A kabinet szerint idén és jövőre is az államháztartás hiánya a GDP 3,7 százaléka lesz, ám ha nem lesz meg a szükséges gazdasági növekedés, akkor a deficit is magasabb lesz. Hasonló a helyzet az államadóssággal is: a tervek szerint ez a tavalyi 73,5 százalékról a GDP 73,1 százalékára csökkenne 2025 végére, míg 2026 végére a kormány 72,3 százalékos adósságot tervez. Könnyű belátni, ha az idei fejlődés a tervezett 3,4 százalékkal szemben 0-1 százalék lesz, akkor nemhogy csökkenne, de éppenséggel nő a mutató. Ez történt az első negyedévben is, amikor is 75,5 százalékra ugrott az államadósság, vagyis három hónap leforgása alatt 2 százalékponttal emelkedett. Ez pedig egy újabb olyan mutató, ami a hitelminősítőket abba az irányba „tolhatja”, hogy a magyar adósságbesorolást lefelé kell módosítani.

Az időközben felszámolt Széchenyi István Hitelszövetkezet volt elnökét és a többi vádlottat tavaly ugyan felmentették a hűtlen kezelés vádja alól, a másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. Az ügy fellebbezés miatt harmadfokon folytatódik.