Az uniós polgárok EU-ba vetett bizalma 2007 óta nem volt olyan magas (52 százalék), mint idén tavasszal – derül ki az Európai Bizottság által szerdán közzétett tavaszi Eurobarométer-felmérésből.
A reprezentatív, félévente ismételt EU-s közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az unió közös védelmi és biztonságpolitikáját, ami 2004 óta a legmagasabb szintet jelenti. Ugyanakkor 78 százalékuk aggódik az EU védelme és biztonsága miatt.
Bő tízből hatan (62 százalék) derűlátóak az Európai Unió jövőjét illetően. A felmérés szerint a közös valuta mind az EU-ban (74 százalék), mind az euróövezetben (83 százalék) a valaha volt legmagasabb támogatottságot élvezi. Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 44 százaléka tartja jónak, 48 százaléka pedig rossznak.
Az Eurobarométer-felmérés kíváncsi volt arra is, mit gondolnak az uniós polgárok a Donald Trump amerikai elnök által indított vámháborúról. Az európaiak 86 százaléka ért egyet azzal, hogy a vámtarifák emelése káros a világgazdaságra nézve. Mindazonáltal, ha más országok növelik az EU-ból származó behozatalra kivetett vámokat, tízből nyolcan úgy gondolják, hogy a blokknak viszontvámokat kell kivetnie érdekeinek védelmében – írta az MTI.
A válaszadók 77 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a megkérdezettek 80 százaléka egyetért azzal, hogy az EU-ba fogadják a háború elől menekülőket. 76 százalékuk támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és humanitárius támogatást, és 72 százalékuk az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat is. Továbbá
tízből hat uniós állampolgár támogatja, hogy az Európai Unió tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának. 59 százalékuk pedig egyetért azzal is, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések beszerzését és szállítását a megtámadott ország számára.
Magyarországon beérett az Orbán-kormány Ukrajna-ellenes kampánya
A felmérés Magyarországra vonatkozó adatai szerint az EU-ba vetett bizalom a magyarok körében fél év alatt két százalékponttal csökkent, és valamivel az uniós átlag alatti (48 százalék), de még így is kisebb arányban vannak, akik egyáltalán nem bíznak benne. A blokk jövőjét viszont az uniós átlagnál borúlátóbban ítélik meg a magyarok, de még többségben vannak azok, akik optimisták (56 százalék).
Az EU előtt álló fontos kihívásokat nagyjából az uniós átlagnak megfelelő arányban emlegették a magyarok, élen az Ukrajna elleni orosz háborúval. Jóval nagyobbak az eltérések, amikor a felmérés arra tér ki, hogy tagállami szinten mit tartanak az emberek a legfontosabb kihívásoknak. Az inflációt és a megélhetési költségek 48 százalékkal az első helyen állnak a magyaroknál – szemben a 31 százalékos uniós átlaggal –, az egészségügyet pedig még ennél is gyakrabban emlegetik fő problémaként (29 százalék, míg az EU-ban ennek aránya csak 11 százalék).
A magyar kormány jóformán a kezdetektől elhibázottnak tartotta az általuk is támogatott szankciókat, amelyek szerintük tönkre teszik az európai gazdaságot, erre korábban plakátkampányt is építettek. Már jó ideje bőven elmarad az EU-s átlagtól a büntetőintézkedések támogatottsága itthon: 2025 tavaszán a magyarok 51 százaléka értett egyet az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókkal.
Az Ukrajna-ellenes propaganda is beérett: még fegyvert venni is nagyobb arányban lennének hajlandóak a magyarok Ukrajnának – ezzel 40 százalék egyetért, 55 százalék nem –, mint tagjelöltséget adni a megtámadott országnak az EU-ba, ezt ugyanis csak 34 százalékuk támogatja, 60 százalék teljesen ellenzi.
