Az Alkotmánybíróságon is Orbán Viktor nyert a Pécsi Stop ellen

Helyesen döntött a Kúria, hogy sajtóhelyreigazításnak van helye abban az ügyben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök indított, amiért 2024 márciusában a Pécsi Stop és több más magyar lap is szemlézte a SPAR vezérigazgatójának a Lebensmittel Zeitung nevű osztrák élelmiszeri lapban megjelent interjúját, amelyben Hans Reisch arról beszélt: Orbán az egyik rokonának kért részesedést az üzletlánc magyarországi leányvállalatából – derül ki a hvg.hu-nak az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett döntéséről szóló cikkéből. A testület szerint jogosan marasztalták el a portált, mert a miniszterelnökre nézve sérelmes kijelentésről nem kérdezte meg őt mint érintettet.

– „A Spar Ausztria megvédi tulajdonát Orbán Viktortól”, aki részesedés révén meg akarja szerezni vállalkozásunkat – mondta a Spar igazgatótanácsi elnöke, Hans Reisch a szemlézett cikkben.  A miniszterelnök az állítás igazságtartalmát vitatta, de a Pécsi Törvényszék, majd a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla is a Pécsi Stopnak adott igazat, mondván: egy közérdeklődésre számot tartó nyilatkozat továbbközlése miatt nem számonkérhető a sajtó, hiszen a felperes kormányfő maga sem vitatta, hogy a kijelentés a SPAR-vezető részéről ténylegesen elhangzott.

A Kúria azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az átvétellel a Pécsi Stop is felelőssé vált Hans Reisch szavaiért. Az interjúban szereplői állítások tényállításnak, nem pedig véleménynyilvánításnak számítanak, ezért a portálnak kellett volna bizonyítani azt, hogy megtörtént az, amit a SPAR-vezérigazgató állított a szemlézett osztrák szaklapban. A Kúria szerint azon, hogy a megjelent állítások valóságtartalmát a Pécsi Stopnak kellett volna bizonyítania, az sem változtat, hogy átvételről, eredetileg egy osztrák lapban megjelent interjúról van szó., a szerkesztői felelősséget így viselnie kell, a sajtószabadság sem korlátozhatatlan jog, ez nem irányulhat mások személyiségi jogainak megsértésére, a sajtó nem híresztelhet valótlanságot.

A Pécsi Stop alkotmányjogi panasszal élt, azonban az Alkotmánybíróság a legfelsőbb bírói fórumnak adott igazat, megemlítve, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozataira is támaszkodva felülbírálta az első és másodfokú ítéletet.  A döntés szerint a közlés tényállítás – és nem véleménynyilvánítás –, ha konkrét múltbéli tevékenységre, eseményre vonatkozik. – A Kúria helyesen állapította meg, hogy a szerkesztőséget terhelte az általa híresztelt közlés valóságtartalmának ellenőrzési kötelezettsége. Ezalól mentesülhetett volna, ha megkeresi Orbán Viktort, és lehetővé teszi álláspontjának kifejtését. Erre lett volna lehetőség, mert nem azonnal, „élőben tudósítva” adott hírt egy közszereplő álláspontjáról, hanem szerkesztett formában utánközölte a korábban más sajtótermékekben megjelent állítást. Nem a megfelelő műgonddal járt el, tehát az objektív felelősség alól nem mentesül – teszi hozzá az Alkotmánybíróság, megjegyezve, a Kúria az elmarasztalás legenyhébb formáját alkalmazta, hiszen csak helyreigazítás közlésére kötelezte a lapot. 

Korábban a Kúria döntése után a Népszava kérdésére Bodolai László, aki a SPAR-vezérigazgató kijelentéseit elsőként szemléző portált, az Economxet képviseli az ügyben, kifejtette: a Kúria döntése több alkotmánybírósági határozattal is szembemegy. – Ezeknek az Ab-határozatoknak az egyike 2017-ben azt mondta ki, hogy „közügyek vitájának körében egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések azonosítható forrását egyértelműen megjelölő és a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadság által védett alkotmányos küldetését teljesíti, így e tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként” értékelni. Egy későbbi hasonló Ab-határozatban – jelezte Bodolai László – már az sem szerepel, hogy az érintett személy cáfolatának helyet biztosítsanak.