Orbán Viktor is alapítója egy külföldről támogatott civil szervezetnek, csak ezt soha nem tünteti fel a vagyonnyilatkozatában

Úgy kötelezné vagyonnyilatkozat-tételre az Orbán-kormány azoknak a civil szervezeteknek az alapítóit, amelyeket a hatóságok szuverenitást veszélyeztetőként jegyeznek, hogy közben a miniszterelnök nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában, ő gyakorolja a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány alapítói jogait – hívta fel a figyelmet a K-Monitor.

A korrupcióellenes szervezet szerint a vonatkozó jogszabályok kimondják, hogy a vagyonnyilatkozatot tevő személynek be kell számolnia az elmúlt három évben végzett tevékenységeiről, betöltött állami, önkormányzati és gazdasági tisztségeiről, valamint bármely jogi személyben vagy szervezetben vállalt tagságáról. Bár a parlamenti képviselőkre vonatkozó szabályozás nem részletezi olyan mélységben a szerepköröket, mint a civilekre vonatkozó új rendelkezések, a törvény szövege egyértelműen kiterjed minden lényeges pozícióra – így az alapítói jogok gyakorlására is. E jogkörbe tartozik például az alapítvány céljainak meghatározása, valamint a kuratóriumi tagok kinevezése és elmozdítása. Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy a kormány korábban maga is több alkalommal lemondott e jogokról a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) esetében.

A K-Monitor legalább nyolc olyan parlamenti képviselőt azonosított, aki a vagyonnyilatkozatában feltüntette a hasonló tisztséget, ami azt bizonyítja, hogy az ilyen jellegű tevékenységeket nem lehet kihagyni a vagyonnyilatkozatból. Ennek fényében kérdéses, hogy Orbán Viktor miért nem szerepelteti saját alapítói joggyakorlását.

A szervezet példaként említi 

• Becsó Zsoltot, aki a Polgári Pásztóért, a Polgári Salgótarjánért és a Polgári Bátonyterenyéért Alapítványok alapítójaként tüntette fel magát;

• Bányai Gábor jelezte, hogy alapítványi tagsággal rendelkezik, de konkrét szervezetet nem nevezett meg;

• Kovács Zoltán feltüntette, hogy az Összefogás Pápa Város Beteg Gyermekeiért Alapítvány alapítója;

• Németh Szilárd a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiánál betöltött alapítói szerepéről számolt be;

• Nacsa Lőrinc az Európa Szívében Alapítványnál, Németh Zsolt a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítványnál;

• Szatmáry Kristóf a Magyarországi Németek Kultúrájáért Alapítványnál és a Stefanidák Közössége a Magyar Nemzetért Alapítványnál;

• Vejkey Imre a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítványnál jelezte alapítói státuszát.

A felcsúti futballklub az elmúlt években több alkalommal is jelentős külföldi forráshoz jutott. A kisvasút építéséhez 600 millió forintnyi uniós támogatást ítéltek meg, emellett a futballklub évekig részesült 15–30 millió forint közötti UEFA-támogatásban is. A legnagyobb összeget azonban a tao-rendszeren keresztül kapta az alapítvány olyan konstrukción keresztül, amelyet kormánypárti képviselők terjesztettek be és szavaztak meg. Az elmúlt évtized során így több tízmilliárd forintnyi adóbevétel áramlott az alapítványhoz. Ezen túlmenően olyan vállalatok is jelentős összegekkel támogatták, amelyek rendszeresen részesülnek állami megrendelésekben.

A K-Monitor szerint ez az egyik legkonkrétabb példája annak, miként érinti a korrupció a civil szektort. Állításuk szerint nem véletlen, hogy a kormány 2016-tól lépéseket tett a tao-pénzek útjának követhetetlenné tétele érdekében. 2024-ben a felcsúti kisvasút jegybevételeit nem hozták nyilvánosságra, noha a beruházás közpénzből valósult meg.