Szeretnék belépni a Klubba. Tudom, nem így hívják, hanem Harcosok Klubjának, figyelem én a közéletet. Főleg, amióta Orbán megmondta az első klubesten, hogy „Magyarország támadás alatt áll”. Digitálisan. Mégis jobb, mint az atom. Biztos lesz digitális vészhelyzet meg rendkívüli állapot is, hátha a többit lefújják, és itt állunk télvíz és tavaszvíz idején vészhelyzet nélkül.
Azért kereszteltem át a klubot, mert most ez a divat. Akinek egy kis fantáziája van, mindjárt becenevet ad neki. Ez a szeretet jele, szerintem. Olvasom a lapokban, hogy van, aki „Arcosok klubjának” hívja. Szó se róla, a szónokoknak mind elég nagy arcuk volt.
Volt még „Sarcosok Klubja” is, de az tévedésen alapult, mert sokan bevették, hogy a klubtagok között autót meg tévét sorsolnak ki, aminek az árát nyilván a mi szokásos megsarcolásunkból pengetik ki. Voltam már olyan klubesten szilveszterkor, ahol egy élő malacot sorsoltak ki. Mégis jobb az olyan nyeremény, amelyik nem visítozik.
De kiderült, hogy ez csak libsi-komcsi rágalom (talán ukrán is, nem lehet tudni ebben a nagy forgatagban, amennyi ellenségünk nekünk van). Igaziból nem sorsolnak semmit, ingyért kell harcolni. Illetve a hazáért, majd közben mindig megmondják, mikor ki ellen. Mert akárhogy hívják, a klubban rend lesz. Orbán megígérte, hogy ennek is ő áll majd az élén, vezeti a tagokat. Az országot is vezeti, de mivel ott már majdnem elértünk a Kánaánig, maradt egy kis ideje a klubvezetésre.
Ha esetleg majd nem ő vezeti az országot, akkor még több ideje lesz a klubvezetésre.
Amit addig harcol a Klub, az semmi ahhoz képest, amennyit majd akkor fog harcolni, meglátják! Csak akkor partizánban. Nem a nagybetűsben, Gulyás Mártonék csatornáján, az addigra már remélhetőleg be lesz tiltva valahogy.
Nem azért hívom őket Morcosok Klubjának, mintha az alakuló ülésen a tagok olyan morcosok lettek volna. Igaziból nagyon marconának sem tűntek, ezt még gyakorolniuk kell. Most mindenki örült, lelkesen mosolygott a vezérekre. Nem is szeretem, ha a kormánykritikus oldal gúnyolódik rajtuk. Jó, becsúszott egy-egy pedofil, de a többi rendes embernek látszott. Egyszerűen arról van szó, hogy ők is közösségélményre vágynak, szeretnének valahová tartozni – pláne a szinte istenkirályi magaslatokba emelkedő miniszterelnök csapatába –, az ezer gondjukkal való bajmolódás helyett valami jónak érzett ügyért cselekedni. Eddig ők sem igen szólhattak bele semmibe, most végre fontosnak érezhetik magukat.
De a harcra buzdító vezérek és alvezérek! Mindegyik morcos volt. Mint komor bikáé, olyan a járásuk, tekintetük felhős, haragvó, homlokuk gondoktól terhelt. Naná, majd röhigcsélnek meg viháncolnak, amikor nyakunkon az ellen. A küldöldi finanszírozású „ukránbarát Tisza-Dobrev koalíció”, mint elhangzott. Ráadásul itt az „ellen”, nemcsak a nyakunkon, de a laptopunkon és okostelefonunkban is.
Azt nem mondták, de tudjuk, hogy az utóbbi időben ugyan a Fidesz ill. a kormány hihetetlen (köz)pénzeket költött a Facebookon, TikTokon, Instagramon, a Megafon posztjainak terjesztésében (a Tiszánál 9-szer, a DK-nál 14-szer többet), mégis úgy érzik: a hatás tekintetében a kezdeti digitális lemaradásukat nem hozták be. Komoly kommunikációs önkritika a Megafonra, Mandinerre, Origóra, a megszerzett Indexre, a TV2-re, az agyonhizlalt köztévére, a Magyar Nemzetre, megyei lapjaikra nézve…
Most másképp próbálkoznak. Egy végső céljában százezres kommenthadosztály feltüzelésével. Rontsanak neki az ellentétes véleményeknek, hirdessék a vezér iránti szeretetüket szívecskékkel, zászlócskákkal, bármivel.
Én is kissé morcos vagyok azt ország helyzetét illetően. Ezért érzem úgy, hogy jelentkeznem kellene a klubba. Remélem, nem akadály, hogy ellenzéki vagyok. Ezt ellensúlyozzák egyéb erényeim. A közönségben több tapasztalt, idősebb harcost láttam, szóval odaillenék. Nő vagyok, akiket Szentkirályi Alexandra, (ő Lázár, Menczer és Szíjjártó mellett az előzenekar női szólistáját képezte, és még nem mondott le Vitézy javára) külön is megszólított. Mondván, nehogy már lehúzza őket a „hallgatási spirál”. Engem ugyan nem húz sehová, arra megesküdhetek. Meg hogy mondják el ők is a véleményüket. Hát, ha annyira forszírozza…
Ezen túl is sok mindenben hasznukra lehetnék. Én pl. előre megmondhattam volna nekik, hogy a „Harcosok Klubja” elnevezés ciki. Mint azóta többen megírták, ezt a címet az a legendás film viselte, amelyben a klubot egy hasadt elméjű, bomlott idegzetű kalandor hozza létre, hogy „bunyósklubjában” az emberek félhalottra verjék egymást.
Azt már nem is mondom, hogy a forgatókönyv alapjául szolgáló regényt egy ukrán származású meleg szerző írta. Még jó, ha nem Soros-ügynök! Még a végén a magyar óvodákba is beengedik az ilyet, aztán majd nézhetjük a sok átoperált kis magyart.
Ja, azt nem mondtam, hogy a film végén a Harcosok Klubja főnökének jóvoltából a ház is felrobban…
Nem tudom, muszáj-e megvárnunk a ház, a haza felrobbantását is, vagy elég csak az egymásra eresztett, feltüzelt szerencsétlenek bunyóját végignéznünk.
Talán kellene egy jó kis Békemenet a Harcosok Klubja ellen…
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.