bíróság;ítélet;Schmidt Mária;Tóth Bertalan;Magyar Hang;Szuverenitásvédelmi Hivatal;

Schmidt Mária, 2025. május 6-án

Schmidt Mária külföldinek nevezte a Magyar Hangot és a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult, de a bíróság szerint így is ki kell adnia, mire költött el az alapítványa több milliárd forintot

A Magyar Hang után Tóth Bertalan adott be megegyező tartalmú közérdekű adatigénylést, a Fővárosi Törvényszék pedig elsőfokon neki adott igazat.

Még márciusban számoltunk be arról, hogy állásfoglalást kért Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamástól, miután a Magyar Hang közérdekű adatigénylést nyújtott be hozzá.

Schmidt Mária beadványánk a lényege az volt, hogy köteles-e „a közfeladatot ellátó szervként” eleget tenni a terjedelmes közérdekű adatigénylésnek , ha olyan magyar szervezet, média kéri az információkat, amelyet szerinte jelentős mértékben külföldről finanszíroznak. A Terror Háza Múzeum főigazgatója azzal érvelt, „közismert”, hogy a lap működését külföldről is finanszírozzák, és felvetődik a kérdés, nem aggályos-e hazánk szuverenitása szempontjából, ha egy közfeladatot ellátó szerv működésére vonatkozó adathalmaz, amely információt nyújt a magyar állam működéséről is, egy „külföldről pénzelt, külföldi érdekeket érvényesítő sajtótermékhez” kerül.

Korábbi felvétel

Nem csekély összegről van szó, 3,9 milliárd forint közpénz felhasználásáról szólt a Magyar Hang kérdése. Ezért az MSZP-s Tóth Bertalan arra gondolt, hogy ha csak a kérdező személye a probléma, akkor bead egy, a Magyar Hang kérésével megegyező tartalmú közérdekű adatigénylést. Meglepő módon Schmidt Máriának ez sem tetszett, az alapítványa inkább bírósághoz fordult, hogy ne kelljen az adatokat kiadnia. A pert pedig most első fokon el is vesztette – derül ki az ellenzéki politikus beszámolójából.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete értelmében ugyanis ki kell adni az összes kért adatot elektronikus úton, úgy, hogy abban csak a személyes adatokat fedhetik el.

Az ítélet indoklása szerint az adatigénylés elutasítása az alapítvány részéről megalapozatlan volt, mivel „a közérdekű adat megismeréséhez való jog az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerinti alapjog”, valamint „a törvényi szabályozás célja a közpénzek felhasználása ellenőrzésének, társadalmi kontrolljának lehetővé tétele.”

„Várom, hogy az alapítvány a bíróság ítélete szerint elküldje a kért adatokat, amikből kiderül az igazság. Egyvalamit azonban már a per kapcsán is megtudtunk: Schmidt Mária nem a magyar szuverenitás védelme miatt nem válaszolt, hanem csak azt szeretné eltitkolni, hogy mire megy el az a sok milliárd forint, amit a magyar adófizetők pénzéből elköltenek” – vélekedett Tóth Bertalan.

A bíróság ítélete értelmében tehát egyelőre nem fenyegeti a szuverenitást az, ha egy újságíró megpróbálja a munkáját végezni. Ami viszont Schmidt Máriát illeti, nem ez az egyetlen, teljesen abszurd elgondolása a közelmúltból: nemrég a  többi közt azt állította, hogy a hírhedt bucsai mészárlást az ukránok követték el, azt is közölte, hogy Oroszországban szabad választások vannak, a Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiát pedig sztálinistának nevezte.

A politikai elemző úgy véli, a Fideszben nagy lehet a dilemma, de végül a kormányfőnek lesz az érdeke, hogy döntsön még 2026 előtt. Egyben utalt arra az eddig sem titkos elképzelésre, hogy Lázár János lehet a trónkövetelő.