A Fővárosi Törvényszéken elkezdődött az a per, amelyet a nagy láncokhoz nem tartozó töltőállomásokat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellen a Mol 2022-es magatartása miatt.
A mintegy ezer „kis” kutat képviselő FBSZ tavaly tett bejelentést a GVH-nál a Mol 2022-es magyarországi üzemanyagpiaci magatartása kapcsán – emlékeztettek az FBSZ jogi képviselői, Bassola Bálint és Csillik Kristóf. A beadvány szerint a 2021 vége és 2022 vége között érvényes, literenként 480 forintos kiskereskedelmi árstop idején, különösen, amikor 2022 februárjában a kutak beszerzési, vagyis a nagykereskedők eladási árplafonját is 480 forintban húzták meg, a magyarországi piacot a Molon kívül ellátó külföldi nagykereskedők kivonultak az országból – emlékeztetett Bassola Bálint. (Bár az OMV saját kútjait egy ideig ellátta, schwechati egységét baleset is sújtotta.) Az így szorult helyzetbe kerülő, ellátás nélkül maradó, jellemzően kis kutak az egyetlen megmaradó nagykereskedőtől, az addig a magyarországi piac mintegy 70 százalékát ellátó Moltól kértek üzemanyagot, amit egy szerződéskötésre kötelező akkori törvénymódosítás is segíteni igyekezett. Ám ennek „apró” részleteit már nem szabályozták. Így az eleve vontatottan létrejövő megállapodások a Mol új partereinek az addigiaknál rosszabb feltételeket biztosítottak. Így a korábbiaktól eltérően az újaknak nem nyújtottak szállítási szolgáltatást és a kiadott mennyiségeket is folyamatosan – 2022. novemberére egészen a nulláig – csökkentették. Ráadásul a Mol közben változatlanul szállított külföldre üzemanyagot. Míg a kis kutak a csökkenő mennyiségek miatt ügyfeleiket egyre kevésbé tudták kiszolgálni, piaci tapasztalataik szerint a Mol emiatt elégedetlenkedő – elsősorban mezőgazdasági – ügyfeleiket hosszú távú szerződésekkel az önmaga által sokkal inkább ellátott saját hálózatához csábította. Az FBSZ becslései szerint így addigi forgalmuk 30 százalékát vesztették el. A KSH nyilvántartása szerint az idő tájt 53 független kút be is zárt. Bár a Mol mindvégig üzleti döntései törvényességét hangsúlyozta, a versenyjog szerint egy erőfölényben lévő cégre fokozott ellátási felelősség hárul és nem élhet minden, egy többszereplős versenyben alkalmazható eszközzel; új ügyfeleit tehát nem különböztethette volna meg a többiekhez képest hátrányosan – vélekedett Csillik Kristóf.
Kezdenek magukra találni a kis kutakA részletes vizsgálatot a GVH megtagadta – közölte, hozzátéve: ez bíróságon támadható, amely lehetőséggel az FBSZ élt is.
Amint azt a csütörtöki tárgyaláson a GVH képviselője kifejtette, a hivatal az ügyben érkezett bejelentés alapos vizsgálata alapján megállapította, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem álltak fenn – közölte az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Horváth Bálint, a hatóság kommunikációs vezetője. A bejelentő a GVH döntését nem fogadta el, ezért élve jogorvoslati jogával bírósághoz fordult; az eljárás zajlik, a GVH érveit annak keretében ismerteti – tette hozzá.
Bár a GVH részletes érveiket lapunkkal nem osztotta meg, a beadvány úgynevezett versenyfelügyeleti vizsgálatát ismereteink szerint alapvetően a Moltól kapott adatokra hivatkozva utasították el, mivel szerintük az olajcég az adott körülmények között a tőle elvárható erőfeszítéseket tette új partnerei kiszolgálására is. A tárgyaláson jogi képviselőjük a már beadottakat kiegészítve rögzítette: a hatóság ilyen eljárás során először azt vizsgálja, hogy, elsődlegesen a beadvány alapján, valószínűsíthető-e a versenyjogsértés. Bár leginkább a panaszra hagyatkoznak, azon túl is kérnek adatokat.
A GVH szerint az FBSZ a kérései ellenére sem bizonyította kellőképpen a kiszállításokkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, és azt sem, hogy a kis kutak esetleges forgalomcsökkenését kifejezetten a Mol állítólagos átszerződtetései okozták.
Utóbbi jelenséget akkori FBSZ-nyilatkozatok is mással – például az árstop hatásaival, vagy épp a számukra biztosított kevés üzemanyaggal – indokolták. A GVH képviselője többek között arra is emlékeztetett, hogy 2022 végére nemcsak a független kutakról, hanem más hálózatokon is kifogyott az üzemanyag. A GVH-tól e szakaszban nem várható el a versenyfelügyeleti eljárásra jellemző mélységű vizsgálat – szögezte le.
A per szeptemberben folytatódik.
Zuhant a kis magyarországi benzinkutak forgalma, a kiskereskedelmi különadó emelése eltüntette az eddigi árelőnytNem most először áll ellen a GVH
A GVH nem most tagadja meg először egy, első látásra nagy horderejűnek és jogsértőnek látszó ügy alapos, úgynevezett versenyfelügyeleti eljárását. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető először 2023-ban fordult a hatósághoz, a lakossági áram- és gázszámla úgynevezett rezsiboksza túlzottnak és így politikai hátterű megtévesztésnek tűnő „megtakarítási” számításait felpanaszolva. A GVH a versenyfelügyeleti vizsgálatot először – a mostani esethez hasonlóan - azzal utasította el, hogy a beadványok alapján nem valószínűsít jogsértést. Miután az ellenzéki képviselő bírósággal köteleztette a hatóságot az alapos vizsgálat lefolytatására, annak keretében már arra jutottak, hogy a kérdés nem kereskedelmi és így nem is illetékesek az elbírálásában. Tóth Bertalan az ilyenkor fellebbviteli fórumnak számító GVH-s versenytanács hatóságnak igazat adó döntését most újfent bíróságon támadja.
Strasbourgban alkotmányossági vizsgálat zajlik
Mintegy félszáz független kútüzemeltető - jogi okokból egyénileg, de az FBSZ segítségével – két éve az árstopos jogszabályok ellen alkotmányjogi panaszokkal is élt. Az ártörvény szerint ugyanis a magyar állam hatósági árakkal nem kényszeríthet vállalkozásokat veszteséges működésre, márpedig az egyaránt 480 forinton meghúzott nagy- és kiskereskedelmi ár a kútnak egy forint bevételt sem biztosít. Az a fenyegető kitétel pedig, hogy az árstop közepette zárva tartó egységeket az állam átadja a Molnak, a tulajdonhoz való alkotmányos jogba ütközik. Bár keresetüket az Alkotmánybíróság 2023-ban, az intézkedés korábbi megszüntetésére hivatkozva, elutasította, a kutak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától kérték az árstopos jogszabályok visszamenőleges megsemmisítését. Az ügyet az uniós testület szintén befogadta.
Az Európai Bizottságnál is panaszt tettek
Az FBSZ hasonló indokokkal az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságához is beadvánnyal fordult - tudtuk meg Bassola Bálinttól. A hazai kormányintézkedések miatt ugyanis a nálunk is tevékenykedő, külföldi nagykereskedők kivonultak, ami az FBSZ szerint az áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlásának uniós alapelvét sérti. Első körben itt sem jártak sikerrel. Az uniós testület elutasítását azzal indokolta, hogy az árstop érdemben csak a magyar piacra hatott. Ez nem jelenti az ügy érdemi elbírálását, csak az illetékességet vitatja – hangsúlyozta Csillik Kristóf, jelezve: az Európai Bizottság ellen a részletes uniós vizsgálat megtagadása miatt beadott keresetüket az Európai Unió Törvényszéke épp a napokban fogadta be.
Alapos volt a karbantartás
A hazai üzemanyagellátás 2022-es fennakadásait a Mol többek között finomítói karbantartással és a többi nagykereskedő kivonulása okozta ellátási nehézségekkel indokolta. Az Orbán-kormány 2022. december elején, egy, a magyar piacra valójában alig ható uniós olajpiaci döntésre hivatkozva, megszüntette az árstopot. Ezután az ellátás gyorsan helyreállt.
