A lakossági díjakról szóló áprilisi megállapodás után a vállalati oldalról, különösen a kkv-hitelezés beindításáról is egyeztetni szeretnének a bankokkal – erről beszélt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke a Portfolio csütörtöki konferenciáján.
A portál tudósítása szerint Varga Mihály közölte, mérsékelni kell a rendkívül magas lakossági és vállalati pénzforgalmi költségeket, és az MNB legfontosabb célja az, hogy a bankokkal kötött megállapodásból fakadó kötelezettségvállalások minél előbb megvalósuljanak. A Portfolio azt írja,
a lakosságról szóló áprilisi kör után júniusban ismét elindítana a jegybank egy egyeztetést a bankokkal, ezúttal a vállalati hitelezés növeléséről.
Varga Mihály előadásában a portál szerint többek közt az is elhangzott, hogy
a világgazdaság jelentős bizonytalanságok mellett működik, a vámpolitikai feszültségek Európában lassabb növekedést és alacsonyabb inflációt hozhatnak.
a külső kockázatok a magyar gazdaságban is éreztetik hatásukat. Az infláció csökkenése megindult, de az árindex változatlanul a tolerancia-sávon kívül alakul.
a bankrendszer stabil, sokkellenálló-képessége erős, mind tőke, mind likviditási szempontból képes a gazdaság magasabb arányú és dinamikájú hitelezésére.
a régiótól tartósan elmaradva, kulcsfontosságú a vállalati hitelezési aktivitás érdemi növelése. A bankoknak versenyképes beruházási hiteleket kell elérhetővé tenni a KKV-k számára.
tovább kell mérsékelni a magas pénzforgalmi költségeket. E tekintetben a kormány, az MNB és a Bankszövetség közötti megállapodások kijelölték az irányt, de van tér a további csökkentésre.
2025 egészében az MNB várakozásai szerint 12 százalékkal bővülhet a háztartási hitelállomány.
Mint megírtuk, áprilisban meghátráltak a kormány nyomására a bankok és a tekelomcégek, amelyek egymás után jelentették be, hogy elállnak törvényileg megengedett 2025-ös díjemeléstől. A szabály szerint a két szektorban az árakat évente egyszer az előző évi infláció mértékével lehetne emelni. Mivel tavaly a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek, a szolgáltatók idén tavasszal hasonló mértékű korrekciókra készültek. Ez a 3,7 százalékos emelés kiverte a biztosítékot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternél, aki emiatt arról tárgyalt a bankok vezetőivel és a telekom cégek első embereivel, hogy tekintsenek el az emeléstől. A kormányzati nyomás célt ért, az érintett cégek vállalták, hogy 2026 júliusáig, vagyis az új Orbán-kormány megalakulásáig befagyasztják a díjaikat. Jobb később, mint soha, hisz erre a lépésre nem idén, hanem már 2023-ban, de legkésőbb tavaly sort kellett volna keríteni, amikor nem évi 3,7, hanem évente 15 százalékkal emelhették az áraikat a szolgáltatók.
Kellett még egy ajándék a Fidesznek a 2026-os kampányra, szóval a bankok és a telekomcégek egymással versengve fagyasztják be az áraikatÁrsapkával fenyegette meg a bankokat Nagy Márton