Kellett még egy ajándék a Fidesznek a 2026-os kampányra, szóval a bankok és a telekomcégek egymással versengve fagyasztják be az áraikat

Meghátráltak a kormány nyomására a bankok és a tekelomcégek, amelyek kedd estétől egymás után jelentették be, hogy elállnak  törvényileg megengedett 2025-ös díjemeléstől. A szabály szerint a két szektorban az árakat évente egyszer az előző évi infláció mértékével lehetne emelni. Mivel tavaly a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek a szolgáltatók idén tavasszal hasonló mértékű korrekciókra készültek. Ez a 3,7 százalékos emelés kiverte a biztosítékot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternél, aki az elmúlt hetekben arról tárgyalt a bankok vezetőivel és a telekom cégek első embereivel, hogy tekintsenek el az emeléstől.

A kormányzati nyomás célt ért, az érintett cégek – szinte kartellbe tömörülve – vállalták, hogy 2026 júliusáig, vagyis az új Orbán-kormány megalakulásáig befagyasztják a díjaikat. Jobb később, mint soha, hisz erre a lépésre nem idén, hanem már 2023-ban, de legkésőbb tavaly sort kellett volna keríteni, amikor nem évi 3,7, hanem évente 15 százalékkal emelhették az áraikat a szolgáltatók.

Vagyis a kormánynak már 2022-ben lépni kellett volna, hogy megakadályozza a jelentős áremeléseket. Részben ennek is köszönhető, hogy a bankok tavaly rekordévet zártak, magyar bankrendszer profitja elérte a 2007 milliárd forintot. A telekom cégeknek is jó évük volt, igaz elérő mértékben: a piacot meghatározó Mtelekom nyeresége tavaly rekordszintre nőtt, elérte a 157 milliárd forintot. Ennél is többet mond azonban, hogy eközben cég részvényeinek árfolyama a 900 forintos szintről 1800 forint közelébe emelkedett, vagyis a cég értéke közel egy év alatt megduplázódott a rendkívüli jövedelmezőség következtében.

Ebben a környezetben léptek vissza először a pénzintézetek. Az első bejelentést az OTP, mint piacvezető bank tette meg, amely közölte: a már meglépett a díjemeléseket felfüggeszti, így visszatér a 2025 januári bankszámla, kártya- és szolgáltatói díjakhoz. Ezt követően sorra jelentették be a bankok, hogy visszatérnek a januári áraikhoz. Erről még  az Erste és a Gránit Bank is közlemény adott ki, holott idén nem is tervezték a díjaikat emelni. A CIB Bank annyival többet tett társainál, hogy a már beszedett díjakat vissza is téríti majd az ügyfeleknek.

A bankok által vállalt „önkéntes” díjbefagyasztás, illetve részbeni visszatérítés arra elegendő, hogy a bankok visszatérnek 2025 eleji állapothoz, vagyis olyan mintha nem lett volna díjemelés. Ez is megtakarítást jelent az ügyfeleknek, de sokkal jelentősebb lenne, ha bankok a 2024. december 31-i díjszintekre térnének vissza, vagyis arra az időpontra, amikor még nem emelhették meg a lakossági tranzakciós díjakat a tavalyi adóemelésekkel. Nagy kérdés, hogy a bankok önkéntes vállalásaival elégedett lesz-e a kabinet, illetve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – fejtette ki a Népszava kérdésre Korponai Levente, a money.hu vezetője, ezért még meg kell várni a Nemzetgazdasági Minisztérium reakcióját. A portál szakértői szerint

A mostani vállalások alapján a díjcsökkenés kisebb, de ha továbblépnének a bankok, akkor elemzéseink szerint bizonyos számlacsomagoknál az átutalás és a készpénzfelvétel díja legalább 20–30 százalékkal válna olcsóbbá – fogalmazott Korponai Levente.

Nemcsak a bankok, de szerdán a távközlési cégek is sorra jelentették be, hogy elállnak az idei inflációkövető díjemelésektől. Minő meglepetés, a telekom cégek is arra vállaltak „önként” kötelezettséget, hogy 2026 nyaráig - vagyis a következő kormány megalakulásáig - nem változtatnak a tarifáikon. A bejelentést telekom cégek között is a piacvezető, tehát az Mtelekom kezdte, a döntésüket azzal indokolták, hogy így segítik az infláció csökkenését és a gazdasági növekedés beindulását. A NER, illetve – illetve papíron - állami résztulajdonban lévő ONE (ex Vodafone Magyarország), illetve az egész cégcsoport (a 4iG, a Digi és a ONE, valamint az AH Média) is bejelentette, hogy az NGM felhívásra nem emelik lakossági előfizetői díjaikat 2026 júliusáig. A Yettel Magyarország hasonló tartalmú közleményt hozott nyilvánosságra. A díjak befagyasztása mobil és vezetékes internetes, televíziós és kommunikációs szolgáltatásokra is vonatkozik. A vállalások a lakossági szolgáltatásokra értendő, így nem lehet kizárni, hogy a bankok és a telekom cégek a céges előfizetéseknél próbálnak emelni, bár ennek valószínűségét csökkenti a gazdaság általános, gyenge állapota, illetve a két szektor magas jövedelmezősége.