Negyvenhárom hét, 301 nap elteltével, 1985. szeptember 20-án másodikként köszönt el a szólisták előadásában megjelent dalok tízes mezőnyétől – az együttesek számait másik tízes lajstromban jegyezte az újság –, ez idő alatt csak négyszer hiányzott a rangsorból.
Varga Miklós meg nézett, mint az Uránia moziban. Ott adott önálló estet 1984 áprilisában – olyan sztárvendégekkel, mint a nép-nemzeti kórusban azóta már „hazaárulónak” kikiáltott Bródy János, valamint Sebestyén Márta –, és ráadásként elénekelte az Európát. A közönség szétverte a házat, a pótadagból háromszor kellett repetázni, az MHV hamarosan kiadta a szerzeményt, a kislemezből 170 ezer példány kelt el. Majd 1985-ben már albumon látott napvilágot a címadó Európa.
A nóta, melynek kottája és szövege egy ideig az íróasztal fiókjában hevert, eredendően nem is volt Európa. Varga Miklós akkor komponálta, amikor a Sirokkó elnevezésű zenekarban domborított 1983-ban. (Előtte a Miniből jól ismert Nagy István zenekarában, a Zenitben nyomta, majd a P. Box alapító tagja lett 1980-ban, de két év múlva átadta helyét Vikidál Gyulának.) A szám tőről metszett szövegét Csiga Sándor írta, a dal a Kék farmer címre hallgatott. „Kék a farmer, / de kopik a kék, / jó nekem így is” – szólt a refrén.
A Sirokkó a ferencvárosi Dési Huber István Művelődési Házban próbált. Egy alkalommal Varga Mihály, az intézmény direktora azzal fordult Varga Miklóshoz: mutatna egy dalszöveget, s ha a muzsikus megfelelőnek tartja, komponálhatna rá zenét. A művész megnézte, és sorsszerűen arra jött rá, hogy a szöveg tökéletesen énekelhető a Kék farmerre.
Így lett a dalból Európa.
S az Urániában azért hangozhatott fel, mert Varga Miklós torka híressé vált az István, a király városligeti premierjén, amelyen a címszerepet alakító Pelsőczy Lászlónak a rocker kölcsönözte a hangját. (Úgy volt, Istvánt Varga adja, de aztán Koltay Gábor rendező másként határozott. A döntést elfelejtette közölni a mellőzöttel, aki színen nem lévőként is aratott, olyannyira, hogy 1984-ben az év legjobb férfi énekesévé választották a Pesti Műsor című hetilap szokásos ankétján. Majd 1990-ben a Népstadionban már énekelte is, játszotta is Istvánt.)
Az Európa örökzöld, mindmáig gyakran hallható. A Covid alatt speciális feldolgozása is született, Ragány Misa és Nagy Szilárd változata magyarul és angolul is felhangzott 2020-ban. Az angol szöveget Csarnai Borbála írta, a refrén így szólt: „We can save her / the land we adore / for a better future / she’s beautiful.” Magyarul meg ez (is) volt a verzében: „Ne hulljon jégesőként ránk a félelem, / az ember sokszor védtelen.”
Három évvel később Oláh Ibolya szintén előadta az Európát, ugyanolyan csodálatosan, ahogyan 2005. augusztus 20-án a Magyarországot. Igaz, az utóbbiba csaknem belerokkant, és kijelentette, hogy a származása miatti szörnyű fogadtatás miatt felhagy a dal eléneklésével, ám ez év elején, a Geszti Péter hatvanadik születésnapjára rendezett Aréna-koncerten mégiscsak előadta a számot annak szövegírójával közösen. (A zene, amelyet Geszti a montreali székhelyű Cirque du Soleil New York-i előadásán ismert meg, a kanadai René Dupéré alkotása, a nóta eredeti címe Alegría.)
Nálunk sok helyen még a Magyarország sem cseng jól. (Már, ha kozmopolita szövegíró jegyzi és cigány merészeli énekelni.) De az amúgy jobboldali beállítottságú Varga sem jöhetne az Európával. A Szuverenitásvédelmi Hivatal Lánczija/láncai alapján – für alle Fälle – maradnia kellene a Kék farmernél. Néhány éve amúgy is azt nyilatkozta: „Európa jelenlegi, tehetetlen vezetői rajtunk kérik számon az úgynevezett európai értékeket, amelyekről fogalmuk sincs.”
A dal a magyar rocktörténet különleges darabja; az a nótától külön áll, hogy a büszke nőből napjaink mérgező itthoni olvasatában hitvány némber vált.
