Ha jól számolunk, mára mindenki vitt még egy harcost – semmiképp sem bámészkodót – a Fidesz Harcosok klubjába, így 20 ezer fősre bővülhetett a kormánypárt digitális honvédő seregének létszáma. Orbán Viktor legalábbis ezzel az utasítással és határidővel fújta meg múlt vasárnapi szürreális kampányrendezvényén a harci kürtöket, és indította útjára a Fidesz „digitális honvédő szabadságharcát”.
A klubba beléphetett egy jogerősen elítélt pedofil és ott volt egy náci hangvételű posztot terjesztő fideszes önkormányzati képviselő is.
Ezt „botlást” leszámítva is elég nyilvánvaló, hogy a Fidesznek a szektaszerűen működő közösségével nehéz lesz felnőnie Magyar Péterhez a digitális térben. Pedig még Lendvai Ildikó is szeretne belépni a klubba.
Harcosok, tiltakozások és a győztes
Míg Orbán Viktor a BOK-csarnokban gyűjtötte 100 ezresre várt seregét Brüsszel, Ukrajna és a Tisza-Dobrev koalíció ellen, a Kossuth téren egy egyetemista hívására gyűltek össze tízezren, hogy a kormány átláthatóságinak nevezett szájkosár-törvénye ellen tiltakozzanak.
A civil szervezetek és sajtótermékek működését ellehetetlenítő javaslatot Halász János önálló indítványként nyújtotta be, ám rekordgyorsasággal összehívott általános vitájára már hűségesküként csatlakozott hozzá a Fidesz és a KDNP szinte összes képviselője.
Ha ez a törvény létezett volna 1988-ban, meggátolható lett volna a rendszerváltás Magyarországon – vélekedtek riportunkban pécsi joghallgatók.
A törvény ellen 22 ország 85 főszerkesztője és kiadóvezetője tiltakozott, a magyar parlamentben is össztűz alá vették az ellenzéki képviselők, az Európai Parlamentben orosz típusú elnyomást emlegettek. Bírálta a törvényjavaslatot a Magyar Ügyvédi Kamara, a Reklámszövetség, a Magyar Bírói Egyesület, tárgyalásának felfüggesztését kérte az Európa Tanács.
A Fideszt ez nem hatotta meg. Sőt, jutott még idejük ténylegesen is kiléptetni hazánkat a Nemzetközi Büntetőbíróságból, majd megválasztani alkotmánybírónak Polt Pétert és Hende Csabát.
Karsai László szerint, ha a hatalom megtartásához ez kell, Orbán Viktor kiléptet minket az EU-ból is. A történész erről a Népszava-estek legutóbbi vendégeként a második világháború kitörésének okairól tartott előadása után beszélt. Írt minderről hosszabban Szép Szó mellékletünkben is.
Mindeközben Románia rendszerváltás utáni történelmének legfontosabb választásán egyszerre szenvedett vereséget Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Nicușor Dan és a józan ész győzött, Európa pedig időt nyert. A magyar többségű megyékben nem volt foganatja Orbán Viktor szavainak.
A magyargyűlölő George Simion – aki mellett Orbán Viktor is kiállt – a végső összecsapásban alulmaradt, majd bejelentette: megtámadja a választási eredményt. A román alkotmánybíróság gyorsan elutasította kérelmét, mire Simion harcot hirdetett. A kormányalakítás bizonytalan, a világ techmoguljai kiálltak a szélsőjobb mellett.
Mérések és határátlépések
Magyar Péter mindeközben rendületlenül menetelt tovább Nagyvárad felé, útközben meghirdette a Békések Ligáját. Akik a határátkelőnél fogadták, úgy vélekedtek: átfordult a közvélemény Magyar Péter oldalára, és egyre inkább „ciki” a jelenlegi kormánypártot támogatni - derült ki riportunkból.
Nagyváradon azért akasztással fenyegető ellentüntetők is várták Magyar Pétert.
Lévai Katalin úgy fogalmazott a Szép Szóban: Magyar Péter zarándokútja hatásos válasz arra a durva határátlépésre, amit Orbán Viktor tihanyi beszéde jelképez. Határátlépés ez is, csak épp valódi, amelynek politikai és szimbolikus tartalma homlokegyenest ellenkezik az orbáni beszéddel.
Az ellenzéki párt népszerűségi menetelése is megállíthatatlannak látszik. A Publicus Népszava számára készített felmérése szerint hét százalékkal verné a Tisza Párt a Fideszt, ha most tartanának választást, és tízből hat ember annak örülne, ha 2026-ban a Fidesz veszítene.
A Policy Solutions felmérése szerint pedig az emberek már jobban bíznak Magyar Péterben, mint a miniszterelnökben.
A Fideszben ma olyan is a hangulat, mint az MSZP-ben volt 2009-ben. Az viszont elég bizonyosnak látszik, hogy Orbán Viktor nem fog visszalépni a 2026-os miniszterelnöki jelöltségtől, bár egyre többen pedzegetik: a NER ura stratégiai hibákat követ el – tárgyaltuk ki a Hol Élünk? podcast eheti adásában.
Érződik is a kétségbeesés és az erjedés, egyre többen próbálhatják meg elhagyni a Fidesz-KDNP nevű hajót.
Valamiféle végső harcra készül mindenki, az egyetlen kérdés, hatalmon marad-e Orbán Viktor - így látja Galgóczi Eszter, a Forrás Társadalomkutató Intézet egyik alapítója, aki szerint új módszerekre van szükség a közvéleménykutatásokban.
A gond csak az, hogy ma Magyarország nem jogállam, és nem is demokrácia; a jelenlegi Alaptörvény mellett nem lehet demokratikusan kormányozni – erről Fleck Zoltán jogszociológus beszélt a Népszava Törésvonal című műsorában.
Nem véletlen fogja kérni most már legkevesebb 14 EU-tagország az Orbán-kormányt, hogy lépjen egy nagyot hátra.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy ezúttal a nők lehetnek „királycsinálók”, a rendszerváltozás dúlái.
Ársapkák pénzszórásra
A kormány a jövő évi választási költségvetésben tovább szórja a saját politikai céljait szolgáló százmilliárdokat, de például a gyermekek állami balesetbiztosítására csak 100 milliót költenek. Nyoma sincs az egészségügyi béremelésnek, a kórházak felújításáról sem esik szó a 2026-os tervezetben.
Szendrői Miklós professzor viszont arról beszélt a Népszava Szike podcastjében, hogy az új várólista-protokoll módosítását fogja kérni az eredeti ajánlást készítő szakmai testület.
A patikák eközben a nemzetgazdasági miniszter sejtelmes Facebook-posztja után attól tartanak, Nagy Márton rájuk is árréssapkát húz, és akkor jó néhányan végleg lehúzhatják a rolót.
A kormány új infláció-ellenes csodafegyvere az élelmiszerboltok után épp a héten lépett életbe a drogériákban. A közgazdászok szerint viszont mielőbb meg kellene szüntetni ezeket, hiszen kétszer is nőnek miattuk az árak. Van ugyanakkor egy árstopoktól érintetlen sziget a kiskereskedelemben, ahol mit sem tudnak a kormányzati intézkedésekről.
A legmagasabb fogyasztási adókkal működő magyar adórendszerben eközben elszaporodtak az extraprofit-adók, amikről a kormány nehezen tud leszokni, pedig azok növelik az inflációt, mivel beépülnek az árakba.
Az alacsony lakossági energiaár is csak egy illúzió, mivel az emberek az adójukon keresztül a valós költséget is kifizetik, ami az egész gazdaság teljesítményét rontja – nyomatékosította lapunknak Tsvetomir Nikolov, a szófiai Center for the Study of Democracy elemzője.
Az oktatás pedig Magyarországon nem nemzetstratégiai ágazat, úgy tűnik, az a lényeg, hogy olcsón ki lehessen hozni valamit - erről Lannert Judit oktatáskutató beszélt a Népszavának a Szombati randevúban.
Fogd a kezem, ne bélyegezz!
Vannak azért olyan dolgok is Magyarországon, amelyek tényleg hatalmas segítséget jelentenek a családoknak. A Magyar Hospice Alapítvány „Fogd a kezem!” programja például a gyógyíthatatlan beteg gyerekek otthoni gondozására jött létre.
A családok életét az ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar diagnózis is meg tudja nehezíteni – már maga a zavar szó is egy negatív bélyeg –, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy áldásról vagy átokról van-e szó, mindenesetre a tüneteket akár előnnyé is lehet kovácsolni.
A milliónyi alkoholista országában, amelynek vezetője szerint a pálinka alapvető élelmiszer, az sem mellékes kérdés, mi visz rá egy sikeres politikai elemzőt, hogy addiktológiai szakemberként kezdjen el dolgozni, s nyíltan felvállalja „súlyos alkoholhasználati zavarát.”
Pintér Sándor viszont némiképp váratlanul kapott őszinteségi rohamot, amikor elismerte, hogy súlyos létszámhiánnyal küzd a magyarországi gyermekvédelem.
Amiért filmkritikusunk szervezne tüntetést
Az újságíró nem involválódhat cikke témájába annyira, hogy összekeverje az objektív híradást a mozgalmi cselekedetekkel. Csákvári Géza kollégánk mégis így tett, amikor azt írta: ha nem nyer Arany Pálmát a 78. - áramszünettel is nehezített - Cannes-i Filmfesztiválon Joachim Trier Szentimentális érték című filmje, ő bizony tüntetést szervez.
Mi magyarok pozitív és negatív értelemben is ott vagyunk a fesztiválon. Kenyeres Bálint No. 3 (The Spectacle) című rövidfilmjét beválogatták a legjobbak közé. Az orosz Kirill Szerebrenynyikov Josef Mengele eltűnése című filmjében a náci háborús bűnös bujdokolásának magyar vonatkozásait is bemutatja.
Dicstelen múltunk mellett dicstelen jelenünk is szóba került a Crosietten-en. Az Európai Unió teszetoszaságát is bíráló ukrán rendező, a filmjében a sztálini és a putyini rendszert párhuzamba állító Szergej Loznyicev Orbán Viktorról és a magyarokról is mondott néhány keresetlen mondatot lapunknak.
Nem tud szó nélkül elmenni a szomszédunkban zajló háború mellett Szinetár Miklós sem.
Ki Madonna Vogue című klipjéből, ki a szülei falán lógó reprókból ismeri Tamara De Lempicka art deco képzőművészt. Évtizedek világtörténelme bontakozik ki a kor igazi modern nőjéről készült dokumentumfilmben is. Az alkotás nagyköveteként unokája, Marisa De Lempicka utazza körbe a világot, és adott interjút a Népszavának, néhány hónappal azután, hogy a Lengyel Intézetben látható volt reprodukcióinak tárlata.
Lempickával egy időben élt Párizsban, de méltatlanul kevéssé ismert a magyar festőművész, Czimra Gyula, akinek varázslatos világa a Magyar Nemzeti Galériában nyílt életműkiállításán látható.
