bíróság;Magyar Helsinki Bizottság;Építési és Közlekedési Minisztérium;Bátonyi Péter;

Bátonyi Péter

Bírósághoz fordul a műemlékvédelem leépítéséről kitálaló, Lázár János tárcájától kirúgott volt kormányfőtanácsos

Miután a Közszolgálati Döntőbizottság elutasította a panaszát.

Bírósághoz fordul Bátonyi Péter korábbi kormányfőtanácsos, akinek a Közszolgálati Döntőbizottság elutasította a panaszát.

A Magyar Helsinki Bizottság szerdai közleményében felidézte: a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) múlt héten diadaljelentésben számolt be a Közszolgálati Döntőbizottság döntéséről. „Tette ezt a tárca akkor, amikor még sem a művészettörténész panaszos, sem ügyvédje nem látta a határozatot” – jegyezte meg az emberi jogi egyesület. Hozzátette, 

„a Bátonyi-lufi kipukkanását” a tárca még azért sem ünnepelhetné, mert Bátonyi Péter most bírósághoz fordul, hogy jogszerűtlen eltávolítása miatt elégtételt kapjon.

A Helsinki Bizottság kiemelte, ügyfelét azért mentették fel azonnali hatállyal, mert tavaly novemberben beszámolt a hazai műemlékvédelemben tapasztalt szabálytalanságokról és visszásságokról a Partizán műsorában. Az ÉKM korábbi kormányfőtanácsosa éveken át köztisztviselőként dolgozott. A minisztérium azzal indokolta a kirúgását, hogy kijelentései sértették az intézmény jó hírnevét. „Merthogy a Partizán 3 perces előzetes videójában, ami a felmondás alapjául szolgált, a szakember megnevezte a Magyar Nemzeti Bank épületének felújításához kapcsolódó visszásságokat. Ez az eset 2021-es, így amikor a munkálatok zajlottak, az ÉKM még nem is létezett. Tehát az is kizárható, hogy ezzel rossz hírnevét keltsék a tárcának. Ez a fontos körülmény azonban nem befolyásolta a Közszolgálati Döntőbizottságot” – hangsúlyozta a közlemény. Az egyesület hozzátette, az sem érdekelte a tanácsot, hogy a kormányzati segédlettel végrehajtott műemlékrombolást feltáró Bátonyi közérdekből cselekedett, így leplezte le a kormány kártékony intézkedéseit.

Tehát nem valamiféle bosszú vezérelte, nem önös érdekből szegte meg a titoktartási szabályokat, hanem azért, hogy a közérdek érvényesülését előmozdítsa. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáltatója jogellenesen járt el, amivel kárt okozott az országnak, a magyar épített örökségnek, melynek védelme mindannyiunk kötelessége, különösen az egy műemlékvédelmi szakembernek és kormányfőtanácsosnak” – állapította meg a bizottság.

A közlemény szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga szerint is meg kell illesse őt az a védelem, ami a közérdekű ügyekben törvénytelen gyakorlatokat leleplező személyeknek jár.

„Így akkor sem lehetett jogszerű az eltávolítása, ha formálisan szabályokat sértett. Mérlegre kell tenni tehát, mi okozott nagyobb kárt. Ezt a Közszolgálati Döntőbizottság elmulasztotta”

– írta az emberi jogi egyesület. Pedig – folytatta a Helsinki Bizottság – ez esetben egyértelmű, hogy ami itt a munkáltatónak esetleg hátrány, az mindenki másnak kívánatos és előnyös, hiszen csak úgy fékezhető meg a műemlékek rombolása, ha ezeket az információkat nyilvánosságra hozzák.

A döntőbizottság határozata minden lényeges ponton átvette a minisztérium érvelést. Ezek szerint a visszásságok nyilvánosság elé tárása alapozta meg ügyfelem érdemtelenné nyilvánítását. Ha ez így volna, akkor közszolgaként soha senki nem tárhatná fel a hatalom visszaéléseit. Márpedig ez valódi közérdek, szó sem lehet érdemtelenségről” – hangsúlyozta Szekeres Zsolt, a Bátonyi Pétert képviselő ügyvéd.

Minden jel arra utal, hogy nem a Fidesz megbízásából készült a dokumentum.