Elhárult egy veszély, Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor egyszerre vereséget szenvedett

Rendkívül nagy hátrányból fordítva nyerte meg a vasárnapi romániai elnökválasztást a függetlenként indult, de a második fordulóban minden demokratikus párt támogatását élvező Nicușor Dan. A bukaresti főpolgármester május 4-én nem egészen 21 százalékon végzett, szélsőjobboldali ellenfele, George Simion pedig 41 százakkal vezetett fölényesen. A behozhatatlannak tűnő különbséget ledolgozva, 7,2 százalékponttal, 53,6 – 46,4 arányban megnyerte a romániai viszonylatban rekordmagas, 64,72 százalékos részvétellel zajló voksolást.

A vasárnapi román voksolást kiemelt nemzetközi figyelem kísérte már csak azért is, mert mint ismert, tavaly novemberben orosz beavatkozás miatt semmisítette meg az alkotmánybíróság az első fordulót, amire még demokratikus országban nem volt példa. De nem ez a kuriózum volt a kiemelt figyelem egyetlen oka. Az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja, a Georgia Meloni nevével fémjelzett szélsőjobb európai pártcsalád egyik alelnökeként George Simion szavak szintjén ugyan elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót és Vlagyimir Putyint is bírálta, de azt a Călin Georgescut ígérte miniszterelnöknek, akit az orosz szolgálatok és hackerek a TikTok segítségével röpítettek a semmiből az élre tavaly novemberben. George Simion győzelme a legsötétebb erőket is hatalomra segítette volna – a neofasiszta, vallási fundamentalista, szélsőséges nacionalista magyargyűlölő, szoros orosz kapcsolatokkal rendelkező csoportokat és személyeket amellett hogy ő maga a Donald Trump-i populizmus és az Orbán Viktor nevével fémjelzett szuverenista, illiberális „keresztény” kormányzás romániai meghonosítását tervezte. A szélsőjobb jelölt azt is egyértelművé tette, hogy amennyiben elnök lesz, Románia beszünteti Ukrajna támogatását, ami az ország geopolitikai helyzetéből adódóan katasztrófa lett volna az orosz agresszió ellen fellépő, Ukrajna önvédelmi háborúját támogató nyugati szövetségesek számára.

Egy Simion-Georgescu páros Románia élén bedönthette volna a NATO keleti szárnyát, erősítést jelentett volna az Orbán-Fico párosnak Brüsszelben. Amint több román és nyugat-európai elemző is hangsúlyozta, Simion győzelme Trump első nagy európai győzelme lett volna az amerikai elnök szempontjából  fiaskót jelentő németországi, kanadai és ausztráliai választás után.

Tény, hogy a szélsőjobboldali  politikus mögött nyíltan kiállt a Trump- adminisztráció, még a frissen megszerzett román vízummentességet is visszavonták. A Kreml ugyan mindig tagadta a novemberi beavatkozást, és mindvégig megkérdőjelezte az új választás legitimitását, vasárnap, a választás napján a román belügyminisztérium hivatalosan bejelentette, hogy újabb orosz befolyásolási kísérlet történt, ezúttal nem a TikTokon, hanem az orosz Pavel Durov alapította és birtokolta Telegramon.

A román elnökválasztás kimenetele ugyanilyen egyértelmű vereség volt a George Simionnal való együttműködést megelőlegező Orbán Viktor számára is. A magyar miniszterelnök döbbenetes megnyilvánulása azonban ezúttal jó szolgálatot tett a román demokráciának. Szavai döbbenetet és zavart keltettek a romániai magyar közösségben, olyan mértékben mozgósította az erdélyi szavazókat, amilyenre csak a rendszerváltás utáni kezdeti években volt példa. A külföldi választókerületekben Magyarországon nyert legnagyobb, 92 százalékos fölénnyel Nicușor Dan és a székely megyékben is 90 százalék körüli eredménnyel végzett.

Orbán Viktor és a magyar kormány nem sietett gratulálni a győztesnek, a kormányfő végül az X-en azt üzente, várja a közös munkát a megválasztott román államfővel. Kelemen Hunor RMDSZ elnök, aki Orbán Simion melletti kiállása után még erősebben kampányolt Dan mellett, hétfőn egyeztetett a magyar kormányfővel. Ezt követően azt nyilatkozta, „sok mindent kellett megbeszélnie” Orbán Viktorral, a magyar miniszterelnök pedig készen áll együttműködni a megválasztott román államfővel.

Hogy mennyire fellélegzett az Európai Unió Dan győzelme után, mi sem jelzi jobban, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, akinek pátcsaládja egyik vezetője Simion, elsők között gratulált „szívből” a győztesnek. Dan pedig a nemzetközi vezetők közül elsőként a NATO főtitkárral egyeztetett.

De nemcsak az EU és a NATO lélegzett fel, hanem a piac is. Simion bár az első megszólalásában még győztesnek kiáltotta ki magát, még az éjszaka folyamán elismerte vereségét és gratulált legyőzőjének. Hétfőn már a Simion első fordulós győzelme után bedőlt román fizetőeszköz, a lej is kezdett magára találni, a tőzsdén 4 százalékos volt a növekedés és az állami hitelek kamatai is azonnal csökkenni kezdtek.

Az elkövetkező napokban a kormányalakítási tárgyalások is elkezdődnek, hiszen pillanatnyilag ügyvivő kormánya van Romániának, mert az első forduló után lemondott Marcel Ciolacu miniszterelnök, pártja a PSD kilépett a koalícióból. Dan egyértelműen leszögezte – nemzeti egységkormányt szeretne minden demokratikus parlamenti párt részvételével, miniszterelnöknek pedig az ügyvivő államfő, Ilie Bolojant szeretné megnyerni.

Egy aktivista matekzseni

Az 55 éves Nicușor Dan „megoldotta” a Románia jövője szempontjából sorsdöntő vasárnapi elnökválasztást. Nem véletlenül, az új román államfő ugyanis egy matematika zseni. 1969. december 20-án született az erdélyi Fogarason született, itt végezte a középiskolát is, a kisvárosi gimnázium diákjaként lett tagja a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián résztvevő román csapatnak. Két egymást követő évben, 1987-ben és 1988-ban is aranyérmet nyert, mégpedig maximális pontszámmal  a rangos nemzetközi versenyen. A Bukaresti Egyetem matematika karán szerzett diplomát 1992-ben, innen dobbantott Párizsba. A mesterképzést már az École normale supérieure-ön végezte, itteni tanulmányai 1995-ös befejezése után a Sorbonne doktori iskolájában folytatta, ahol 1998-ban doktorált. Bár megtehette volna, hogy Franciaországban lesz kutató, azonnal hazatért, és a román tudományos akadémia matematikai intézetében dolgozott egészen 2016-ig, amikor elkezdődött politikai pályafutása.

Nicușor Dan azonban addig sem volt elefántcsonttoronyba zárt tudós. Már diákként aktív érdekvédőként lépett fel a Diákligában és részt vett a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb demonstrációjában, az 1990. április 22-én kezdődött és 52 napon át tartó bukaresti Egyetem téri kommunistaellenes tüntetéseken. A diákok tüntetését végül a Ion Iliescu – Petre Román elnök-miniszterelnök páros végül a Zsíl völgyi bányászokkal verette szét brutálisan.

Ma közismert civil aktivistaként emlegetik, társadalmi szerepvállalása valóban e téren kezdődött, egész pályája kísértetiesen hasonlít Zuzana Čaputová volt szlovák államfő életútjához. Nicușor Dan is kezdetben helyi bukaresti civil ügyekben lépett, főleg a főváros épített öröksége védelmében, 23 nagy visszhangú pert nyertek. 2008-ban megalapította Mentsük meg Bukarestet ((USB) egyesületet és 2012-ben vállalta az első politikai megmérettetést: függetlenként elindult a bukaresti főpolgármester választáson, ahol a negyedik helyen végzett, de helyi képviselői mandátumot szerzett.

2015-ben egyesületéből párt lett Mentsétek meg Bukarestet Szövetség (USB) néven, a 2016-os főpolgármester választásra már ennek színeiben jelentkezett be. Második helyen végzett, ezután vágott bele az országos politikába. Pártja felvette a Mentsétek meg Romániát! (USR) nevet, ez volt az első román rendszerkritikus, zöld alakulat, amely a „lehet más a politika” jelszavát, a korrupcióelleni küzdelmet, az átlátható kormányzást és a modernitást tűzte zászlajára.

Következő évben ki is lépett a saját alapítású és általa vezetett pártból, az ok pedig Nicușor Dan eddigi politikai attitűdjét is jellemzi. Az akkori kormány meglovagolva az ortodox fundamentalista körök és az ortodox egyház kezdeményezését, népszavazást írt ki arról, hogy alkotmányba rögzítsék, hogy a család kizárólag a férfi és a nő házasságán alapulhat. Az USR politikusok többsége a referendum elutasítására buzdított, Dan viszont azt akarta, hogy a párt semleges álláspontra helyezkedjen. Úgy indokolta, hogy a párt támogatói is vélhetően megoszlanak a kérdésben, az USR-nek pedig mindkét tábort képviselnie kell. A későbbiekben is a társadalmat megosztó, kényes kérdésekben – mint például az abortusz, melegjogok stb - általában ezt a semmitmondó semlegességet próbálta képviselni, azt hangoztatva, hogy ezekről a társadalomnak és nem a politikának kell döntenie. Ő maga élettársi kapcsolatban él párjával másfél évtizede.

Az egyház növekvő politikai befolyása ellen azonban szót emelt, gyakorló ortodox keresztényként az egyház és állam egyértelmű elkülönítését szorgalmazta mindig. 2020-ban függetlenként, de volt pártja, az USR és a konzervatív jobbközép PNL támogatását élvezve lett először Bukarest főpolgármestere. 2024-ben megőrizte pozícióját.

Korábbi társadalmi aktivizmusa ellenére főpolgármesterként technokratának bizonyult, matematikai pontossággal és következetességgel próbálta megoldani a problémákat. Munkájának elismerését mutatja az elnökválasztáson elért eredménye is – a hat bukaresti kerület mindegyikét kétharmaddal nyerte meg, a legalacsonyabb támogatottsága is majdnem 60 százalékos volt.

A Călin Georgescu győzelmével végződött, orosz beavatkozás miatt az alkotmánybíróság miatt megsemmisített novemberi választás után civil csoportok kezdeményezték indulását az elnökválasztáson, mert személyében hiteles, az európai értékek iránt elkötelezett jelölt tudja felvenni a versenyt a szélsőjobbal. Igazuk lett.

Nicușor Dan győzelme egyetlen tekintetben illik bele az utóbbi évek elnökválasztási trendjébe – 2004 óta csak polgármester tudott győzni Romániában. Traian Basescu is bukaresti főpolgármesteréből lett államfő 2004-ben, Klaus Iohannis Szeben sikeres polgármestere volt. Mindketten a második mandátumot is megszerezték.