Az Európai Politikai Közösség pénteki találkozójának előestéjén tanácsadói alaposan cserben hagyták Sir Keir Starmert, aki abban a meggyőződésben érkezett egy nappal korábban Tiranába, hogy itt vezetheti elő a bevándorlási probléma megoldására kidolgozott tervét, ún. kitoloncolási központok (return hubs) kialakítását. Ide azokat az illegális migránsokat telepítenék át, akik a szigetországon belül minden hivatalos fellebbezési lehetőséget kimerítettek. Az előző, konzervatív kormányok Ruandába készültek deportálni a politikai menedékjogot nem kapott, elsősorban lélekvesztőkön behajózott bevándorlókat. 700 millió font kiadása és ruandai fejlesztések ellenére egyetlen kiutasított sem repült el Kigali felé, a 2024 júliusában hatalomra került Munkáspártnak pedig az első intézkedései közé tartozott a 10 milliárd fontra becsült szisztéma visszavonása.
Tiranában tartott sajtóértekezletén Sir Keir Starmer nagy jelentőséget tulajdonított a ténynek, hogy ő az első brit kormányfő, aki hivatalos látogatást tett Albániában, sőt, Edi Ramával folytatott megbeszélése az első legmagasabb szintű bilaterális találkozó volt a két ország között. Ám amikor újságírók előtt – akik nem tudták említés nélkül hagyni, ahogy a több mint 2 méter magas egykori professzionális kosárlabdázó házigazda 172 centiméteres vendége felett tornyosult – konkrétan szóba került Albánia, mint kitoloncolási központ lehetősége, Rama kendőzetlenül közölte, hogy erről szó sem lehet. Kijelentette:
„Az első naptól kezdve egyértelműsítettem, hogy egyetlen, kizárólagos megállapodást kötöttem ezen a téren, és az Olaszországgal történt. Számos ország megkeresett, hogy nyitottak lennénk- e erre, de nemet kellett mondanunk, mert hűségesek vagyunk ebben a házasságban és minden más csak szerelem”.
A The Times meglehetősen szarkasztikus jelentése megjegyzi, hogy a tiranai vezető talán azért zárt ki minden további kitoloncolási megegyezést, mert egy római bíróság nemrégiben jogtalannak nyilvánította a megkötött szerződést és minden, Olaszországból Albániába küldött bevándorlót vissza kellett küldeni.
Az egykori emberi jogi ügyvéd szerencsére gyorsan visszanyerte önuralmát a kínos epizód után. Mondandóját azzal egészítette ki, hogy a „megfelelő időpontban újabb részletekkel szolgál a kitoloncolási folyamattal kapcsolatban. Az Egyesült Királyságnak biztosnak kell lennie abban, hogy minden jogi eszközt kimerített illegális menekültek távozzanak, mégpedig hatékony körülmények között, és ezt fogják szolgálni a deportálási központok. Erről szólnak a tárgyalások, de tudni kell, hogy egyetlen intézkedés sem nyújt biztos megoldást”.
A brit kormányfő elzárkózott országok megnevezése elől, de sajtóértesülések szerint a szóba jövő partnerek Szerbia, Bosznia és Észak-Macedónia lehetnek.
Az Európai Unió más országai hasonló kiutat keresnek saját bevándorlási nehézségeikből és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is jelezte, hogy elvileg nem ellenzi az ötletet.
A gyorsan pörgő politikai élet már tovább is lépett. Felfokozott várakozás előzi meg a hétfőre kitűzött, a Brexit óta első csúcstalálkozót az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Vasárnapra számos remény és ígéret hangzott el, az elmúlt két hétben az Egyesült Államokkal és Indiával kötött átfogó kereskedelmi egyezmények által megalapozott optimizmust tükrözve. A The Sunday Times hangsúlyozza, hogy a „három deal közül az EU-val fennálló kereskedelmi korlátok enyhítése és egy védelmi-biztonsági paktum megkötése az, amiben Starmer, a megrögzött Brexit-ellenes a leghevesebben hitt azóta, hogy megválasztották kormányfőnek”. A BBC és a Sky News vasárnap reggeli rangos politikai magazinjaiban egyaránt megszólaltatott Nick Thomas-Symonds, a miniszterelnöki hivatal államtitkára, az előkészítő tárgyalások vezetője szerint Sir Keir olyan megállapodásokat igyekszik elérni Ursula von der Leyennel, „melyek eredményeként több munkahely jöhet létre és csökkennek a megélhetési költségek”. Esély van egy fiataloknak szóló mobilitási, kölcsönös munkavállalási megegyezésre és a brit állampolgárok EU-ba utazási nehézségeinek enyhítésére is.
"Az Egyesült Királyság nem akar az idegenek szigete lenni"