Az Orbán-kormány 15 hosszú éve nemzeti érdeknek kiáltja ki, hogy elfojtson minden őt érő kritikát, az úgynevezett átláthatósági törvény héten érkező fideszes javaslata pedig vitán felül az új mélypontot jelenti ebben. A jogszabály gyakorlatilag a hatalom ellenőrzésének a megszüntetéséről, minden fék és ellensúly felszámolásáról, a civil szféra kivéreztetéséről és teljes ellehetetlenítéséről szól. Ha júniusban elfogadják, a törvény külföldi érdek képviselőjeként bélyegez meg minden civil szervezetet, amely EU-s pályázati pénzt kap és minden médiát is, amelyre előfizetnek egy másik országban, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára listázni is fogják őket. Ráadásul nem biztos, hogy csak a médiát és a civil szervezeteket, a jogszabály vonatkozhat akár influenszerekre is. Mindemiatt nyilván kitört a felháborodás, főleg, hogy a vagyonát az EU-s pályázati sikersorozattal megalapozó Mészáros Lőrinc és Tiborcz István Magyarországán EU-s pályázati pénzt külföldi beavatkozásnak nyilvánítani minimum hülyén hangzik. Ami még inkább, az az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal államigazgatási szervként elismerte, véleménynek tartja a saját vizsgálati jelentésében lévő megállapításokat.
Azon túl, hogy az EU-ban az átláthatósági törvény javaslatát hadüzenetnek tartják, az Európai Bizottság egyelőre hallgat, várja, hogy elfogadják a jogszabályt.
Ami az ellenzéki reakciókat illeti, Magyar Péter fogta magát, és fél nappal a törvényjavaslat benyújtása után mindent elsöprő fatökűséggel világgá ment egy kicsit, többé-kevésbé ugyanúgy, ahogyan Gyurcsány Ferenc vágott neki a magyar ugarnak két nappal Orbán Viktor poloskázó beszéde után. Gyurcsány Ferenc döntése utólag, a politikából való távozásával érthetővé vált, Magyar Péter Budapestről Nagyváradig sétál, hogy szolidaritást vállaljon azokkal az erdélyi magyarokkal, akiket Orbán Viktor árult el a szélsőjobboldali pályatárs, George Simion román elnökjelölt kedvéért.
Magyar Péter egyelőre azzal intézte el az ügyet, hogy az átláthatósági törvény javaslata is csak egy újabb lépés a putyini úton, a Tisza-kormány majd behinti sóval a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyét, de a vége egyelőre mindkettőnek az, hogy az ellenzék kétszer is vezéregyéniség nélkül maradt egy orbáni fenyegetés árnyékában. (Induláskor egyébként megkérdeztük, Magyar Péter akár a Tisza Párt betiltását is kinézi a Fideszből.) Vezéregyéniség egyébként elkelne, az egyelőre nem világos, hogy a Demokratikus Koalíció elnöki székének a várományosa, Dobrev Klára mit tud elérni az ellenzéki párt élén, a Momentum pedig némi hangzavar közepette éppen mostanában merül el a feledés homályában. – Nekünk hátra kell lépni egyet, hogy az ország kettőt előre léphessen – mondta erről Törésvonal című műsorunknak adott videóinterjújában Fekete-Győr András, a párt alapítója.
A Momentum sorsából indult ki és lyukadt ki a használtautópiacnál podcastünk, a Jut eszembe friss adása is.
Mélyrepülőrajt
Kezd közhelyszerűvé válni, hogy az Orbán-kormány teljesítménye hétről hétre újabb és újabb mélypontra süllyed, de ennek nemrég elég objektív fokmérője lehetett, hogy Magyarországon újabb rekordot döntött a költségvetési hiány, amelyik már áprilisban az egész évre tervezett 4123 milliárd forint 71 százalékánál járt. A helyzet akár addig is fajulhat, hogy Magyarországot leminősítik – aminek nemrég előjele is volt már –, sőt, már ahhoz is szerencse kell, hogy Magyarország pénzügyi sokk nélkül megússza 2026-ig, aztán a parlamenti választás után jöhet az újratervezés. Eközben fény derült egy kis átverésre, kiderült legalábbis, hogy az MVM tényleg piaci és nem a számlák narancssárga rezsibokszának viszonyítási alapjául szolgáló csúcsárakon veszi a gázt és az áramot, a magyar állam pedig kiszállt a jelenleg One nevet viselő egykori Vodafone-ból úgy, hogy az erről szóló hivatalos közlemény külön felhívja a figyelmet, hogy az adófizetők számára az üzlet előnyökkel járt. Ezeknek az adófizetőknek egy része pillanatnyilag még semmiért nem aggódik túlságosan, ennek a jele lehet legalábbis, hogy Magyarországon úgy viszik a koncertjegyeket, mintha nem lenne holnap.
Az aggodalom hiánya azt is jelenti, hogy úgy tűnik, 180 hektár föld nem sok, Lázár János nyugodtan honfoglalózhat tovább, az se lesz gond, hogy fáradtan kell bulizni, hiszen estig ki vigyáz a gyerekre, ha az Orbán-kormány megszünteti a napközis Erzsébet-táborokat, buli előtt pedig már úgyse iszik senki, Budapesten legalábbis kelleni fog a kocsi azután, hogy az Orbán-kormány jövőre már csaknem 100 milliárd forintot vesz a fővárostól szolidaritási adó címén, ami miatt akár a közlekedési társaságok működése kérdésessé válik. Kár, hiszen egy normális világban – derül ki a mellékletünkben, a Visszhangban megjelent körképből – csokiból iskolát építeni is lehet.
Erdélyi magyar George Simionra nem szavaz
George Simion amúgy megköszönte Orbán Viktornak az árulást, kampányolni is kezdett magyar miniszterelnök arcképével és támogató szövegével az erdélyi magyarok között. Azzal, hogy kiállt a magyargyűlölő román elnökjelölt mellett, Orbán Viktor kihúzta a szőnyeget az RMDSZ és nem mellesleg az erdélyi történelmi egyházak alól, amelyek mind Nicușor Dan bukaresti főpolgármester támogatására szólítottak fel, de úgy tűnik, a NER is megosztott egy kicsit, legalábbis Demeter Szilárd megszólalt, azt állítva, erdélyi magyar George Simionra nem szavaz. Elkezdett hajtani az erdéli magyar szavazatokra Nicușor Dan is, modern, igazságos és sokszínű Romániát ígérve nekik.
A román elnökválasztás második fordulóját ma, május 18-án vasárnap tartják. Miközben George Simion már Bukarest-Varsó-Washington tengelyről álmodik, a megméretés tétje inkább Kelet-Közép-Európa sorsa. Mindenesetre ha Nicușor Dan fordítani tud az első fordulóhoz képest, és legyőzi George Simiont, még az is lehet, hogy az erdélyi magyarok megbocsátanak Orbán Viktornak az árulásért – taglaltunk közéleti podcastünk, a Hol élünk? e heti adásában.
Világpolitikai megamix
Ha már Kelet-Közép-Európánál tartunk: vasárnap Lengyelországban is kezdődik az elnökválasztás, ott most az első fordulót rendezik meg, tudósítónk, Papp Roland pedig Strasbourgban találkozott azokkal a szerb diákokkal, akik Újvidékről bringáztak a franciaországi nagyvárosig egy előrehozott választás követelésével. Szerbia jövőjéről elmélkedik Végel László mellékletünkben, a Szép szóban, közben viszont Vlagyimir Putyin arra a béketárgyalásra sem ment el, amelyre maga tett javaslatot, az oroszok és az ukránok azonban elég kevés sikerrel, de három év kihagyás után újra közvetlenül tárgyaltak a rendezésről. Donald Trump a közel-keleti útján Szaúd-Arábiától 600 milliárd dolláros befektetésre kapott ígéretet, és megtörte a jeget Szíriával, az a XIV. Leó azonban, aki vasárnap tartja a pápasága kezdetét jelző szentmisét a vatikáni Szent Péter téren, még okozhat fejfájást neki és nem mellesleg Orbán Viktornak is. Kedden aztán a szörnyek keringője Budapestre ér, a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját a Várkert Bazárban tartják, ami pedig a keleti nyitást illeti, Szijjártó Péter helyettese kimondta, hogy Donald Trump kedvéért se válnánk le Kínáról. Már csak azért sem, mert a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD Magyarországra hozza az európai központját.
Nem klasszikus, csak Szabó István
Az Oscar-díjas magyar rendező péntek este Cannes-ban életműdíjat kapott A napfény íze felújított változatának a bemutatása alkalmából. Kollégánk és helyszíni tudósítónk, Csákvári Géza – akinek elég sok munkája van abban, hogy világsztárok adjanak neki interjút – meg is szólaltatta, hogy azt hallja, Szabó István nem tartja magát klasszikusnak, de az angyalokról azért tud valamit.
A végére pedig valami, amit nem tudunk hova tenni, de elég keményen kivágta a biztosítékot: a fideszes Deutsch Tamás felesége, Deutsch-Lazsányi Erika az az edző-sportvezető, aki ellen a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség független etikai vizsgálatot indított, mert rendszeresen elfogadhatatlanul viselkedik a tanítványaival.
