Tudományosan megalapozatlanok azok a beszámolók, amelyek néhány hete arról szóltak, hogy megtalálhatták Hunyadi Mátyás király csontvázát - állapította meg frissen publikált jelentésében a Magyar Tudományos Akadémia Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottság (MTA AOTB). Az állásfoglalást a 24.hu vette észre.
Néhány hete a magyar sajtó jelentős részét és a nemzetközi sajtó egy részét is bejárta a hír a középkori magyar uralkodó csontvázának állítólagos megtalálásáról. Az információt a kormánypárti Mandiner kezdte terjeszteni a Kásler Miklós-féle Magyarságkutató Intézet kutatása nyomán. Az állítás szerint Székesfehérváron azonosíthatták Hunyadi Mátyás király csontvázát, csakhogy az MTA arra jutott, hogy az említett cikkek és médiatartalmak
az objektivitás látszatát keltve prezentálnak egy hatalmas jelentőségű tudományos szenzációt, amihez valódi bizonyítékokat nem mutatnak be.
A források egy Gábor Emese magyar képzőművész készítette arcrekonstrukcióra hivatkozva jelentették ki, hogy a vizsgált koponya Mátyás királyé, mivel az állítás szerint az annyi alaktani hasonlóságot mutat Mátyás fiáéval, Corvin János maradványaival, hogy az bizonyíték a rokoni kapcsolatra. Csakhogy az MTA közlése szerint a koponya morfológiai, mérhető tulajdonságai alapján nem lehet két egyén között a közvetlen rokoni kapcsolatot igazolni.
Megjegyzik, hogy mellesleg Gábor Emese
nem rendelkezik semmiféle antropológiai, sem más tudományos végzettséggel vagy kellő szaktudással ahhoz, hogy a témában érdemben és tudományos megalapozottsággal nyilatkozzon, illetve megállapításokat tegyen.
Az MTA közölte, Gábor Emese megpróbálta meggyőzni a közvéleményt egy szakmailag megalapozatlan hipotézisről, miközben a tudományos módszertan és kritikai gondolkodásmód hiányát mutatja, tudományos bizonyítékai pedig nincsenek.
„A médiában megjelent anyagok, szenzációhajhász jellegükön és a publikum félretájékoztatásán túl abban is károsak, hogy egy-egy szakterület lehetőségeivel/korlátaival kapcsolatban téves információkat tartalmaznak”
- jelentette ki a szakmai testület.
Mint írják, Gábor Emese azt is állítja, hogy a vizsgált koponya egy 47 éves személyé, Mátyás király pedig pontosan ennyi idősen hunyt el. Tény, hogy Mátyás király 47 évesen hunyt el, az viszont nem, hogy a koponya tulajdonosáról ezt meg lehetne állapítani. A lelet ugyanis az úgynevezett Maturus életkorcsoportba tartozó középkorú személy volt, akinek életkora a mai, korszerű életkorbecslő módszerek szerint morfológiai alapon plusz-mínusz nyolc-tíz éves sávban képzelhető el - jelezték.
Mindezeken felül az MTA szerint még vissza is éltek egy neves igazságügyi antropológus, Martin Trautmann személyével, akire hivatkozva azt állították, hogy szakvéleményével megerősítette Gábor Emese állításait. A szaktestület ezért megkereste Trautmannt, aki az egészet cáfolta, elmondása szerint ugyanis
nem állította, hogy genetikai elemzések hiányában kijelenthető a két egyén közötti rokonsági fok 90 százalékos valószínűsége.
A koponyát személyesen nem is látta, nem kapta meg a kutatás teljes dokumentációját sem, csupán a másolatok fényképeit. A képek alapján pedig szólt is Gábor Emesének, hogy lényegesen több információra lenne szükség a sommás megállapításokhoz. Az archaeogenetikai vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen, nevét és az általa küldött előzetes véleményt pedig a hozzájárulása nélkül használták fel.
Mindezek fényében az MTA AOTB három pontban szedte össze a javaslatait.
Először is arra jutottak, hogy a vizsgált leletet újra kéne elemezni, és célszerű lenne, ha a leletet inkább az erre a területre specializálódott, kompetens antropológus szakemberek vizsgálnák meg részletesen, korszerű tudományos módszerek alkalmazásával.
Másrészt arra jutottak, hogy indokolt lehet újabb genetikai mintavételek és elemzések elvégzése azért, hogy a személyazonosítás ne csupán a morfológiai hasonlóságokra épüljön.
Harmadrészt pedig javasolták, hogy a tudományos eredmények olyan formában kerüljenek a nyilvánosság elé, amelyek mind szakmai szempontból megalapozottak, mind az érintett kutatók és intézmények által hitelesen képviselhetők.
Fontos, hogy a közvéleményhez eljutó információk tükrözzék a tudományos objektivitást és megbízhatóságot - tették hozzá, hangsúlyozva, hogy Hunyadi Mátyás történelmi szerepének méltó elismerése, s a magyarság történelme szempontjából kiemelt jelentőségű téma indokolja javaslataik végrehajtásának szükségességét.
Mandiner: a Kásler-féle Magyarságkutató Intézet megtalálhatta Mátyás király csontvázát