Ukrajna készen áll a békére, nincs szüksége bárki kioktatására ezen az úton – mondta az ukrán házelnök a magyar parlament előtt

Egy egyre bizonytalanabb világban Európa nem engedheti meg magának az egység és a koordináció hiányát - jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke hétfőn az unió parlamenti elnökeinek konferenciáján Budapesten. Roberta Metsola azt mondta, Európa legalább annyira szól Budapestről, mint Brüsszelről, Strasbourgról, Rigáról vagy Dublinról.

Európa a legjobban akkor tud működni, amikor együttműködik - jelezte Roberta Metsola. Úgy fogalmazott, a közös kontinens jövője nem kizárólag Európában vagy a nemzetállamokban kerül meghatározásra, hanem attól függ, hogy mi mindannyian hogyan tudunk jobban dolgozni. Mint közölte, mi a motorjai vagyunk az európai demokráciának a Lisszaboni szerződés értelmében, a feladatunk összeadni erőfeszítéseinket.

Roberta Metsola szerint az EP az egyik leghatározottabban kiáll a bővítés mellett, ezért van az, hogy Grúziának, Moldovának, Ukrajnának jelölti státuszt javasoltak, és ezért állnak ki folyamatosan Ukrajna mellett a szabadságharcában. Ezért van az, hogy támogatni fogják a legegyértelműbb következtetést a nap végén Ukrajnával kapcsolatban - tette hozzá a konferencia zárónyilatkozatára utalva. Kitért arra is, hogy az EP múlt héten létrehozta az európai érdemrendet, hogy elismerje azok tevékenységét, aki jelentős mértékben hozzájárultak az európai projekthez. Ezért kérte az európai házelnököket, hogy tegyenek javaslatot jelöltekre és ösztönözzék polgáraikat is a jelölésre. Európát a demokráciák, az állampolgárai alakítják - hangsúlyozta az EP elnöke.

Walter Rosenkranz, az osztrák Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, a nemzeti parlamenteknek különleges szerepük van a szubszidiaritás elvének felügyeletében, mert elengedhetetlen, hogy a megosztott hatáskörök területén mindig alaposan megvizsgálják az új jogalkotási javaslatokat.

A rendezvényen ezt követően a jövő Európai Uniójáról kezdődött vita. Mások mellett a spanyol képviselőház elnöke, az ír parlamenti elnök, a luxemburgi képviselőház elnöke és a dán parlamenti elnök is kiállt Ukrajna szuverenitása mellett, elítélte az orosz agressziót, és támogatta Ukrajna uniós csatlakozását. Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke bírálta, hogy a konferencia zárókövetkeztetéseiben Ukrajnát meg sem akarják említeni, holott Ukrajna is Európa része, és fontos, hogy erős maradjon.

Annita Demetriou, a ciprusi képviselőház elnöke kiállt Ukrajna támogatása mellett és európai összefogást sürgetett, mondván „senki nem tud kiénekelni a kórusból, mert a végén nem marad kórus”. Szerinte az EU biztonságát egységre és elvekre kell építeni, mert „vagy együtt úszunk, vagy együtt fulladunk bele a tengerbe”.

Jussi Halla-aho, a finn parlament házelnöke azt mondta, szimpatizál Orbán Viktor EU-t érintő kritikus megjegyzéseivel, de nem ért egyet a magyar kormányfő szerinte defetista következtetéseivel. Hangsúlyozta, az autoriter birodalmaknak való alárendelődés nem európai patrióta megoldás.

Oroszország nem a barátunk, nem a partnerünk, az orosz gáz nem olcsó, az orosz gázt vér szennyezi - jelentette ki Lauri Hussar, az észt parlament elnöke, aki szerint egy független és szuverén uniós tag Ukrajna lehet az orosz imperializmus elleni hosszú távú biztosíték Európa számára.

A szlovák házelnök, Richard Rasi ugyanakkor érdem- és felkészültségalapú EU-s bővítés mellett érvelt, és szerinte a béke kell, hogy meghatározó értéke legyen az EU-nak. Szintén az érdemalapú bővítés mellett érvelt Daiga Mierina, a lett parlament elnöke, aki további szankciók kivetését javasolta Oroszországra. Rasa Budbergyte, a litván parlament alelnöke arra kérte Magyarországot, csatlakozzon a többi uniós tagállamhoz és vonja vissza azokat a döntéseit, amelyekkel akadályozza a bővítést.

Agnieszka Pomaska, a lengyel Szejm európai bizottságának elnöke Orbán Viktor miniszterelnök szavaira utalva azt mondta, nem tudnak egy erős EU-t építeni azokkal, akik aláássák az egységet belülről, akár azzal, hogy kooperálnak az agresszorral, akár úgy, hogy közös döntéseket blokkolnak. Az orosz energiafüggőség megoldás? - kérdezte a magyar kormányfőtől.

Bruno Fuchs, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy értékelt, ha Oroszország abbahagyja a háborút, akkor vége lesz a háborúnak, ha Ukrajna hagyja abba a háborúskodást, akkor megszűnik Ukrajna.

Ruszlán Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke felidézte, Ukrajna három éve szenved egy igazságtalan háború miatt, és hálás minden uniós országnak a támogatásért. Oroszország és az általa kirobbantott háború az, amely ma Európa legnagyobb kihívása, közvetlenül befolyásolja Európa jövőjét - emelte ki, hozzátéve, nemcsak Ukrajnának kell kitartania, Európának is ki kell tartania alapvető értékei mellett, azon olcsó energia helyett, amelyet egy gyilkos kínál. Ukrajna készen áll a békére, és nincs szüksége bárki kioktatására ezen az úton - közölte Ruszlán Sztefancsuk, akinek szavait állva tapsolták meg a konferencia résztvevői.

Salva Papuasvili, Grúzia parlamentjének elnöke jelezte országa támogatását Ukrajna felé. Elmondta, kormánya határozottan kiáll az európai út mellett, noha az uniós intézmények gyakran utasítani próbálják Georgiát, sértve annak nemzeti szuverenitását. Igor Grosu, a moldáv parlament elnöke elítélte Oroszország ukrajnai háborúját és szólt arról is, hogy Moldova a külföldi befolyásolás számos formájával néz szembe, amelyek megpróbálják eltéríteni az európai úttól.

Nikola Spirics, a bosznia-hercegovinai Népek Házának elnöke elmondta, hogy országa parlamentje teljes mértékben támogatja az uniós csatlakozást, nehezményezte azonban, hogy az EU boszniai főképviselője szinte gyarmatosítóként lép fel. Denis Zvizdic, a bosznia-hercegovinai képviselőház elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy Bosznia szerb tagköztársasága az utóbbi hónapokban megakasztotta a daytoni folyamatot, ezért a békefenntartó misszió erősítését kérte Európától.