Oroszország gyorsan szólt, hogy igen, békét akar, de azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajna területének az egyötödét ellenőrzi

Oroszország a 2022-ben félbeszakadt egyeztetések eredményeit, valamint azt a tényt is figyelembe venné, hogy jelenleg Moszkva Ukrajna területének mintegy húsz százalékát ellenőrzi – idézte a Reuters vasárnap a Kreml bejelentését.

Mint arról korábban mi is hírt adtunk, Vlagyimir Putyin szombat késő esti televíziós beszédében kijelentette, hogy hajlandó előfeltételek nélkül tárgyalni Ukrajnával, aminek az érdekében május 15-én már asztalhoz is ülne. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte ezt, és hangsúlyozta, kész a tárgyalásokra, de előbb a Kremlnek május 12-én egy azonnali fegyverszünetbe kell hirdetnie.

Vlagyimir Putyin bejelentését követően Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója újságíróknak elmondta, hogy az új tárgyalások során figyelembe vennék, hogy Oroszország már Ukrajna területének az egyötödét ellenőrzi, illetve a 2022-es isztambuli megállapodás-tervezetet is, amelyet a háború korai szakaszában dolgoztak ki. Az inváziót követően először Belaruszban zajlottak egyeztetések, majd Isztambulban folytatódtak, ahol egy dokumentum készült. Bár a tárgyalások megszakadtak, orosz tisztviselők szerint a béke továbbra is ennek a keretnek az alapján lenne elérhető. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szintén erre a tervezetre hivatkozott mint egy lehetséges alapra a jövőbeni megállapodáshoz.

A hivatkozott dokumentum alapján Ukrajna beleegyezett volna, hogy semleges státuszt vállal, ennek a fejében azonban nemzetközi biztonsági garanciákat kapott volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól – az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Franciaországtól, Kínától és Oroszországtól –, valamint több más országtól, köztük Kanadától, Németországtól, Lengyelországtól, Törökországtól, Izraeltől és Belarusztól.

A dokumentum szerint a kijevi vezetés lemondott volna a NATO-tagságról és arról, hogy újra atomfegyvere legyen, de olyan védelmi garanciákat kapott volna, amelyek kötelezték volna a garanciavállaló országokat, hogy egy esetleges orosz támadás esetén közvetlenül is fellépjenek Ukrajna védelmében. A 2022-es javaslatban a területi kérdések háttérbe szorultak a biztonsági garanciák mögött, amelyek hiánya volt a megállapodás legfőbb akadálya. Ukrajna ragaszkodott ahhoz, hogy védelmet kapjon, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei attól tartottak, hogy ezzel kockáztatnák egy közvetlen konfrontáció lehetőségét Oroszországgal. A tervezet tartalmazta Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek támogatását is.

Eközben Oroszország korlátozásokat követelt Ukrajna haderejének méretére és működésére vonatkozóan, valamint követelte az orosz anyanyelvű lakosság jogait sértő törvények visszavonását.