Miután a Fidesz-frakció hivatalosan is jelölte őket, nem kérdés, hogy Polt Pétert és Hende Csabát a közeljövőben alkotmánybíróvá választja a parlamenti kétharmad. Sőt, az „örökös” legfőbb ügyészt a hírek szerint jó eséllyel az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé is megválaszthatják, így – ha kitölti 12 éves alkotmánybírói mandátumát – megbízatása végéig az Ab élén maradhat. Hogy ki lesz a harmadik új alkotmánybíró, egyelőre nem tudni, pedig a 15 tagú Ab-nak jelenleg mindössze 12 tagja van. De ez majdnem mindegy is: a testület összetételét elnézve Polt Péter nem fog kisebbségben maradni véleményével – az Ab mai tagjai is kivétel nélkül mind a kormánypártok jelöltjei, ami, finoman szólva, döntéseiken is nyomot hagy.
Ahhoz hogy Polt alkotmánybíró lehessen, mindössze arra van szükség, hogy lemondjon (leváltásról nincs szó) a legfőbb ügyészi posztról – harmadik terminusa a vádhatóság élén ugyanis 2028-ig, kilenc évre szól. Ráadásul mindaddig legfőbb ügyész maradhatna, mandátuma lejárta után is, amíg utódját – kétharmaddal – meg nem választja a parlament. De a Fidesz inkább biztosra megy, már ami az Ab-t illeti, hiszen Polt idén szeptemberben betölti a 70. életévét, ami az alkotmánybíróvá választás felső korhatára, később tehát már nem tudnák őt a Donáti utcába ejtőernyőztetni.
Arról viszont leginkább csak találgatásokat hallani, hogy ki lesz Polt utóda a legfőbb ügyészi poszton. Miután a tavaly év végi alaptörvény-módosítással lehetővé tették, hogy a legfőbb ügyészt ne csak az ügyészek közül lehessen választani, szinte bármely fideszes jogász szóba jöhet: akár valamelyik Bence (Rétvári, Tuzson, stb), akár egy megbízható egykori kollégistatárs, ad abszurdum akár Varga Judit is. Bárkit válasszanak is kilenc évre, tehát 2034-ig Polt utódául, biztosak lehetünk benne, hogy elődjéhez hasonlóan legfőbb ügyészi „hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti majd be” (© Kis János).
Amíg a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel rendelkezik – legjobb esetben a következő parlament megalakulásáig –, ez a közjogi (káder)kerengő nem fog változni. Ha Orbán Viktornak arra támad kedve, hogy a miniszterelnöki széket felcserélje a köztársasági elnöki fotelre, semmi nem akadályozza akarata megvalósításában (nem szeretnék ugyan ötleteket adni, de nyilván nem is kell). Jelenleg az összes közhivatal élén posztjukról nehezen mozdítható Fidesz-káderek ülnek – a törvényhozásban, a végrehajtói hatalomban, az igazságszolgáltatásban és egyéb intézményekben egyaránt –; nem is kérdés, hogy egy lehetséges kormányváltás után kihez lesznek lojálisak. A valódi kérdés inkább úgy szól, hogy ha a Tisza Párt/az ellenzék nyeri a következő választásokat, hogyan szabadulhat meg rövid úton a Sulyok Tamásoktól, Varga Zs. Andrásoktól, Polt Péterektől. Feles többség birtokában csak nagyon nehezen, közjogilag bizonyosan neccesen, de kétharmaddal sem egyszerűen. Azzal ugyanis nem érdemes számolni, hogy kormányváltás esetén majd „átállnak”, és eminens közszolgaként viselkednek.