színház;Nemzeti Színház;Kolozsvári Állami Magyar Színház;Ifj. Vidnyánszky Attila;MITEM;

Van, amikor azt érezhetjük, hogy egy nevettető kabarét nézünk, máskor pedig könnyeket előcsaló drámát

A Janovicsban ugyanazt az improvizatív színházi nyelvet alkalmazza ifj. Vidnyánszky Attila, mint az Ifjú barbárokban

A tervezett trilógia második darabját a Mitemen játszotta két alkalommal a kolozsvári társulat.

A hátizsákos Janovics Jenő társaival menekül. Így indul a Janovics című előadás, képileg visszaidézve az Ifjú barbárok terét, hangulatát, míg az emlékezetes balta is megjelenik, amellyel a „Barbárokban” Kodály és Bartók próbálta megakadályozni, hogy rájuk törjék az ajtót. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban harmadik rendezése ifj. Vidnyánszky Attilának a Janovics, amely a legendás kolozsvári színházigazgatónak, filmesnek, Janovics Jenőnek az életét dolgozza fel. A Rómeó és Júlia után az Ifjú barbárok középpontjában Kodály Zoltán és Bartók Béla barátsága állt. Most pedig az elsősorban a kolozsváriak számára ismert színi direktor alakja került előtérbe.

Janovicsról méltatlanul keveset tudunk, pedig 1905-től csaknem harminc éven át vezette a kolozsvári magyar színházat, nem akármilyen történelmi időkben. Volt, amikor az első világháború után a Hunyadi téri színház épületéből is ki kellett költöznie a társulatának, de a vagyonát is feláldozva igyekezett életben tartani a magyar színjátszást Kolozsváron. Játszott, rendezett, sőt filmezett is. Mai szóval producerként későbbi hollywoodi világsztárrá vált, magyar származású filmrendezők karrierjét indította el. De készített némafilmeket, sőt maga is játszott filmben.

A háromórás Janovicsban így már érthető, hogy az első óra, vagyis az első rész egy filmes casting, bravúros rendezői és színészi megoldásokkal. 

Az előadás szövegét a Janovics naplójából és más történeti dokumentumokból merítő Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett jegyzi, de a társulat improvizációi is sokat hozzátesznek a végső változathoz.

Érezhetően a casting-részhez is, melyben Janovics Jenőről (Bács Miklós) forgatott filmhez keresnek szereplőket. A jelöltek rengeteg meglepetéssel szolgálnak. Megmutatják a színészi kiszolgáltatottság megannyi árnyalatát. Mindezt annyi színnel, váratlansággal, de elsősorban önmagukból iróniával építkezve teszik, hogy egyáltalán nem unatkozhatunk. Nagy hangsúlyt kap, persze az egész előadásban a zene (Mester Dávid) és a koreográfia (Berecz István). Ez a virtuóz, sokrétű színházi nyelv már az Ifjú barbárokban is megjelent, de most talán még inkább kiteljesedett.

Infó

Janovics

Kolozsvári Állami Magyar Színház

Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila

Mitem, Nemzeti Színház 

Az előadásban témákból, életrajzi mozzanatokból születnek jelenetek. Van, amikor azt érezhetjük, hogy egy nevettető kabarét nézünk, máskor pedig könnyeket előcsaló drámát. De ezek a látszólag szélsőségek egyáltalán nem túlkapások, inkább egy folyamatnak a termékeny következményei. A produkció történelmi és etikai kérdéseket, fordulópontokat érint, benne azt, hogy egy színházvezető, egy értelmiségi mit tehet ezekben a helyzetekben. A címszerepet alakító Bács Miklós mellett minden színész – Bíró József, Kardos M. Róbert, Albert Csilla, Tótszegi Zsuzsa, Bodolai Balázs, Imre Éva, Váta Lóránd, Pánczél Lilla, Daradics Hannah, Gedő Zsolt, Kiss Tamás, András Gedeon és Farkas Loránd – a maximumot nyújtja.

Az előadás vége, akárcsak az előző csaknem 180 perc eléggé rendhagyó. A tapsrendet maguk a nézők adják. Azt sugallja, hogy a színház folytonos, soha sincs vége. A trilógia harmadik része elképzelhető, hogy Ady Endréről szól. Aki pedig a Janovicsra kíváncsi Kolozsváron májusban és júniusban is megnézheti, ha pedig nem szeretne hosszabban utazni, akkor az Országos Színházi Találkozón, Szolnokon is találkozhat a júniusi szemlére beválogatott előadással.

Nyereséget viszont csak jövőre remélnek.