fesztivál;manga;anime;MondoCon;

Virágzik itthon a manga- és animekultúra, de a sokszínűséget és az önelfogadást is ünneplik a MondoConra látogatók

Nem csak a japán rajzfilmek és képregények, vagyis az animék és a mangák rajongói találják meg a számításukat a MondoCon nevű rendezvényen, a Budapesten évente négyszer tartott eseményen mindenféle geek szubkultúra elfogadásra és befogadásra talál. A tavaszi programokra ellátogatva beszélgettünk Boros Csaba főszervezővel, a Dragon Ball című, világhírű anime két hardcore rajongójával, illetve a sorozat több fiatal, harcos hősének is a hangját kölcsönző Koltai Judit színművésszel.

Jelmezes és színes parókájú fiatalok lepték el múlt hétvégén a budapesti Hungexpo területét és pavilonjait. A főként tizen- és huszonévesek a kedvenc japán rajzfilmjeik karaktereinek öltöztek be: voltak itt habos-babos tüllszoknyájú hercegnők, macskafülű lányok, nindzsák a Naruto című sorozatból és emberfeletti képességű harcosok a Dragon Ball című szériából. Az animék kultusza Magyarországon is virágzik, amit jól bizonyít az évente négy alkalommal megrendezett MondoCon, melyre fiatalok ezrei zarándokolnak el, hogy egy közös, nagy találkozás keretében egymással beszélgessenek, táncoljanak, vagy beszerezzék a kedvenc képregényeiket, azaz mangáikat avagy a kedvelt sorozatuk figuráit. De miben is rejlik a MondoCon varázsa?

Szembejön a főhős

– A MondoCon mindenfajta geek szubkultúra ünnepe, így azoknak is érdemes ide eljönni, akik még csak érdeklődnek az animék vagy mangák iránt. Ha például a standoknál elmondják az árusoknak, hogy mi a kedvencük, akkor ők tudnak segíteni abban, hogy melyik képregényeket érdemes megvenni, melyek passzolhatnak az ízlésükhöz. Másrészt itt együtt van tízezer ember, akik mind rajonganak a japán animációért és képregényekért, és akik közül sokan beöltöznek a kedvenc karaktereik jelmezeibe. Így nemcsak a programok, az előadások és a koncertek miatt érdemes elnézni, hanem mert itt összegyűlik egy csomó ember, akik pontosan tudják egymásról, hogy ugyanazt a kultúrát szeretik, és hasonló az ízlésük. Amit itt látunk, az egy hatalmas piknik. A fiatalok császkálnak meg ülnek a fűben a pokrócaikon, közben beszélgetnek, és ha szembejön velük valaki, és mondjuk olyan főhősnek van öltözve, akit nagyon szeretnek, akkor fotózkodnak vele, esetleg beszélgetnek is, például arról, hogyan csinálta a ruháját. Többtucatnyi embert ismerek, aki itt új haverokat szerzett, majd itt találkozott velük rendszeresen, miközben az egyikük debreceni, a másik meg szegedi.

Ez azért is nagy szó, mert a mai generáció már az online térben él, a fiatalok alig mozdulnak ki, de ide eljönnek, ismerkednek, zenét hallgatnak, táncolnak, röplabdáznak, és közben jól érzik magukat. Előfordul, hogy spontán flashmobokat tolnak, például száz ember elkezd vonatozni a pavilonok között. Ezt pedig látni kell.

Nyitni a szubkultúrák felé

A MondoCont 2008-ban hozta létre Boros Csaba, a japán képregényeket magyarul kiadó Mangafan Kiadó vezetője. – A kezdetekkor mi adtunk ki Magyarországon nagy mennyiségű mangát. Aztán rájöttünk, hogy azok a kiadók tudnak hosszú ideig fennmaradni, amelyek közvetlenül el tudják érni a vásárlóikat. Ezért jött létre a MondoCon, hogy kapcsolatba tudjunk kerülni az olvasóinkkal.

Boros Csaba

Ennek is volt egy elődje, az AnimeCon, amit egy baráti társasággal művelődési házakban szerveztünk, majd a Millenáris Parkba vittük az eseményt, de a nyolcszáz-ezer fős rajongói közösség ezt is kezdte kinőni. Mi viszont kiadóként nem engedhettük meg magunknak, hogy ne legyen egy olyan rendezvényünk, ahol közvetlenül meg tudjuk szólítani az olvasóinkat – mondja Csaba. Így indult el hamarosan a MondoCon, majd 2012-ben megszületett a Mondo Magazin, melyben az animét és mangát mint szubkultúrákat népszerűsítették, de még az ázsiai popkultúráról is írtak benne, beleértve a zenét és a divatot is.

Hiába próbálja egy ember rendbe hozni az életét, ha nem teljesül az egyik legalapvetőbb igénye, az, hogy legyen hová hazamennie. Az Utcáról Lakásba! Egyesület ebben segít hajléktalan vagy menekült embereknek. Miközben most is zajlanak az ingatlanfelújításaik, váratlanul sorompó került az útjukba. Az USA szerződést bontott az ENSZ-szel, ez pedig tragikus helyzetbe hozta a magyarországi egyesületet.