Vélhetően mindenkinek vannak gyerekkori emlékei kövekről, kavicsokról. Van, aki gyerekként a fél karját is odaadta volna egy-egy mutatós példányért, és hogy alig várta a családi nyaralást, amikor a tengerparton gyűjthette az értékes darabokat. Ezek akkor vetekedtek számára a gyémánt árával is. És hogy miért is gyűjtjük a különleges kavicsokat? A különlegességükért? A ritkaságukért? Vagy hogy magukban hordozzák azt, ami belőlünk hiányzik, és energiával töltenek fel?
Az ókori egyiptomiak mindenesetre tisztelték azt az aranysárga színű, líbiai üvegnek nevezett kőzetet, amit a Szaharában, a Líbiai-sivatag területén találhatnak a szerencsések. Az emberi kapzsiság nem ismerte a sivatag határait sem: a fáraók expedíciókat szerveztek fellelésére, amik dacoltak a hőséggel, szomjazással és az ellenséges törzsek támadásaival is.
Valószínűleg Howard Carter sem sejtette, mit talált, amikor 1922-ben felfedezte az egyetlen háborítatlan fáraó sírt a Királyok-völgyében. Tutanhamon sírjában található egy feljegyzés, miszerint az uralkodó ékszerét égi kövekből készítették, amelyeket a szolgái hoztak el – tehát már az egyiptomiak is tudták, hogy a fáraó függőjét díszítő szkarabeusz nem akárhonnan repült ide, hanem magából a világűrből.
Ezer tonna a Szaharában
Az ékszer anyaga ugyanis egy igen ritka tektitből származik. Ez a kőzet rendkívül magas nyomáson és hőmérsékleten, a meteor becsapódása/felrobbanása során jön létre, amely során a földkéreg megolvasztott és újrahevített kőzetei vegyülnek az űrkőzet darabkáival. A tektit definíciója szerint olyan amorf üveg, amely nagy kvarctartalmú kőzetolvadékból, mintegy 50 GPa feletti nyomáson és 1700 fok feletti hőmérsékleten keletkezik. Különleges tektitk nagyon ritkán jönnek létre, és igen kevés van belőlük a Földön. Ilyen többek között a líbiai üveg is, ami tulajdonságait illetően teljes mértékben megegyezik a hagyományos üveggel. A létrehozó aszteroida viszont valószínűleg nem érte el a felszínt, hanem nem sokkal a becsapódás előtt felrobbant, és a 2000 fokra felhevülő felszíni homokból létrejött az átalakult kőzet. A krátert viszont nem találják.
Az egyik leggyakoribb és egyik legkönnyebben fellelhető természetes eredetű üvegfelhalmozódás a világon a Szaharában van, ahol mintegy 1000 tonnányi lehet belőle. Tűző napfény mellett könnyen észrevehető, csillogása messziről elárulja a homoktengerben. Az ősember pattintott eszközöket készített belőle, manapság viszont a gyűjtők nagy kedvence, egy kis darabkát néhány tízezer forintért meg lehet vásárolni az interneten. Az utóbbi időben viszont olyan nagy lett a kereslet, hogy Egyiptomban törvényileg is betiltották a kivitelét. Aki ezt megszegi, arra hét év börtön vár.
