Az új Fehér Házi vezetés jelentős megszorításokkal sújtja az Egyesült Államok szerte kulturális és művészeti programokat finanszírozó National Endowment For the Arts (N.E.A.). A független szövetségi kormányzati szervet 1965-ben hozta létre a kongresszus azzal a céllal, hogy művészettámogatást nyújtson az Egyesült Államok területén művészeti projektekhez egyéni és társulatban dolgozó művészeknek, kulturális intézményeknek, valamint ösztöndíjprogramot biztosítson a zene, a táncművészet, a színház, a képzőművészet, más vizuális és médiaművészetekben közreműködők számára. A szervezet kiemelt célja az is, hogy a kulturális lehetőségekkel teli nagyvárosi környezeten kívüli kistérségi, vagy szociálisan leszakadó közösségek számára is hozzáférhetővé tegye a színvonalas művészeti élményeket.
Tavaly a szervezet 207 millió dollárból gazdálkodott, ezen belül 163 milliót kizárólag művészeti támogatásokra fordított. Ez a segítség kerül most veszélybe a Trump-adminisztráció drasztikus kiadáscsökkentési intézkedései nyomán. Az elnök már azt is kilátásba helyezte, hogy a kormánya jövőre az egész intézményt is felszámolhatja.
Erre reagálva a N.E.A. vezetői hétfőn sorra jelentették be a lemondásukat. A táncművészet, a design, a népi és hagyományos táncművészet, a múzeumok, a vizuális művészetek, illetve a színházak szövetségi finanszírozását felügyelő vezetők mind távoznak az intézményből, írta meg a The New York Times. Oskar Eustis, a New York-i Public Theater művészeti igazgatója és a non-profit színházakat tömörítő szövetségének vezetője szerint a lemondások aggodalomra adnak okot. Bár a szakember egyik kollégája döntését sem kritizálja, arra azért rámutatott, hogy a tömeges távozások megkönnyíthetik az N.E.A. intézményének végleges felszámolását.
Orson Welles kulturális forradalma
A N.E.A. egy korábbi nemes tradíció továbbvitelét szolgálja. A harmincas évek világválságától szenvedő amerikai társadalom Franklin D. Roosevelt elnök által elindított New Deal nevű gazdaságélénkítő csomag célzott támogatást nyújtott az előadóművészetek képviselői számára. Ezt a programot nevezték Public Works of Art Projectnek (Művészeti Közmunkák Programja). Így születhetett meg például 1936-ban a harlemi Lafayette Theaterben színházban a kizárólag fekete színészekkel előadott Voodoo Macbetch előadása. Bár a teátrum a XX. század elején az első intézmények között fogadott fehér és színes bőrű nézőket egyaránt, az esemény így is szenzációszámba ment. A produkció kitalálója és rendezője az ekkor mindössze huszonegy éves Orson Welles volt.
