Máig emlékezetes, hogy 2013-ban hatalmas botrány rázta meg a világot, amikor kiderült, hogy egyes Európa-szerte forgalmazott marhahústermékek lóhúst tartalmaztak, amit nem tüntettek fel az összetevők listáján. Az élelmiszer-hamisítás azóta is egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent világszerte. A WellnessPulse kutatócég munkatársainak elemzése szerint az afrikai és a közel-keleti országok vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak, míg az európai és észak-amerikai országoknak, ahol szigorúbbak az élelmiszer-biztonsági előírások, kisebb a sebezhetősége. (A WellnessPulse kutatói 105 országra vonatkozóan végezték el az elemzést a legfrissebb elérhető adatok alapján minden országban megbízható forrásokból, például az Egyesült Nemzetek adatbázisából, az Economist Impactből.)
A világ növekvő népességének ellátása egyre több élelmiszert igényel, ez is segíti a hamisítókat, hiszen az igényeket valahogy ki kell elégíteni.
A csalók egyik leggyakoribb célpontja az olívaolaj, amit gyakran kevernek olcsóbb olajokkal. A méz, a hal, a hús és a kávé szintén a csalásoknak gyakran kitett élelmiszerek közé tartozik, ami egészségügyi kockázatot jelenthet a fogyasztók számára.
Az élelmiszer-csalással szembeni kiszolgáltatottság kimutatása érdekében a WellnessPulse kutatói létrehoztak egy, az ezt mérő sebezhetőségi indexet. Elemzésük szerint a leginkább veszélyeztetett tíz országból hét Afrikában található – a lista utolsó helyén Jemen áll, majd Elefántcsontpart és Sierra Leone következik –, három (Jemen, Szíria, Jordánia) a Közel-Keleten. Ezen országok közül sok rossz gazdasági helyzetben van, alacsony az élelmiszer-biztonság és a szabályozás szintje, ami növeli a kiszolgáltatottságukat. Ráadásul a legtöbb országban korlátozott a legújabb technológia elérhetősége, ami segíthetne a hamisított élelmiszerek azonosításában. A legjobb a helyzet Finnországban, Ausztráliában és Dél-Koreában. (Magyarpország a 21.) Ezen országok többsége erős gazdasággal, alacsony korrupciós szinttel, valamint a legújabb technológiával és ismeretekkel rendelkezik az illegális tevékenység azonosításához. Azonban még a legkevésbé sebezhető országok sem tudják teljesen megakadályozni az élelmiszer-csalást .
Magyarországon a korábbi évek tapasztalatai, továbbá a külföldi kollégáikkal történő információcsere eredményeként megállapítható, hogy az élelmiszer-hamisítással kapcsolatos ügyek száma stagnál, az esetek száma nem csökken - tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih). Ennek egyik oka a gazdasági haszonszerzés, a másik pedig az esetleges alapanyaghiány, hiszen a vásárlói és partneri igényeket ki kell elégíteni. Az Európai Unióban nincs konkrét definíció az élelmiszer-hamisításra, ezzel szemben Magyarországon az ezzel kapcsolatos jogszabályok igen részletesen kitérnek arra, hogy mi tekintendő hamis, illetve rossz minőségű terméknek. A gazdaság azon szereplőinek, akik ilyen a tevékenységet folytatnak, egyfelől az élelmiszer-ellenőrző hatóság szankcióira kell számítaniuk (élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési bírság, tevékenység korlátozása, termékvisszahívás), továbbá egyes esetekben még a polgári jog ide vonatkozó passzusai szerint is helyt kell állniuk.
Az elmúlt években a Nébih az alábbi élelmiszer-hamisításokkal találkozott és folytatott le ellenőrzést (a teljesség igénye nélkül):
burgonya és rizs kimutatása gesztenyemasszában, gesztenyepürében;
kakaópor-hamisítás;
gyorsfagyasztott húspogácsában a gyártmánylaptól és jelöléstől eltérően pulykahús helyett csirkebőr került feldolgozásra;
kacsamáj libamájjá történő átcímkézése;
mézhamisítás;
pirospaprika-hamisítás;
étrend-kiegészítők gyógyszerhatóanyaggal való hamisítása;
földrajzi árujelzők illetéktelen használata.
A gyakran emlegetett mézhamisítással kapcsolatban elmondták: ez nem kifejezetten magyar probléma, az egész Unióban kihívást jelent ennek megfékezése. A csalás többféle módját ismerik, ilyen a megtévesztő címkézés, csomagolás, a másik maga az elnevezés (a méz szó a Magyar Élelmiszerkönyv által definiált fogalom, más összetevőt nem tartalmazhat), cukor hozzáadása. A hamisítás másik formája például, ha az eredetmegjelölést hamisítják, vagyis az adott méz nem onnan származik (földrajzi eredet), vagy nem olyan fajtájú (botanikai eredet), mint ami a címkéjén szerepel. Ezeknél a lehetőségnél is komolyabb hamisítás azonban az a módszer, amivel már a komoly laborok is nehezen boldogulnak, ez az úgynevezett gyantaszűréses technológia: a mézet felmelegítik, mikro méretű szűrőkön magas nyomáson átpréselik, majd kivonják belőle a felesleges vizet, szerves és ásványi anyagokat. A végeredmény egy, az eredeti méznél világosabb, steril cukorszirup lesz, amiben szinte nincs semmi értékes szárazanyag tartalom. Az így sterilizált, kilúgozott méz azonosító nélküli, és ha bárhol a világon megkapja az adott földrajzi hely virágjainak pollenjét, gyakorlatilag „honosítható” lesz, helyivé válik. Ennek a fajta hamisításnak itthon könnyű célpontja az alacsony pollentartalmú, eredendően világos színű akácméz.
A többi élelmiszer kapcsán a leggyakrabban a felülcímkézéssel, dupla címkével lehet találkozni, azaz a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időt szándékosan felülragasztják/elfedik, így azt jogellenesen meghosszabbítják. Ennek kiszűrése a fogyasztó részéről is könnyű, a felülragasztás vagy dupla címke már okot adhat a bizalmatlanságra.
Hozzátették: az élelmiszer-hamisításban rejlő gazdasági előnyöket a feketegazdaság, illetve az alvilág szereplői is felismerték már, olyannyira, hogy Olaszország egyes területein előfordul, hogy az élelmiszer-hamisítás hátterében a maffia áll. A hasonló szervezeti kultúrában dolgozó olasz kollégák ezért éles lőfegyverrel felszerelkezve és/vagy további rendvédelmi biztosítással folytatják le az ellenőrzéseket. A leggyakoribb visszaélések között megemlítették, hogy olykor silányabb minőségű, vagy akár emberi fogyasztásra alkalmatlan terméket kívánnak forgalomba hozni, gondoljunk csak a reszelt parmezánban talált fűrészporra.
A Nébih arra hívta fel a figyelmet, hogy valamilyen formában szinte minden élelmiszer hamisítható, ezért kiemelt jelentőségű a tudatos fogyasztói magatartás. Ha egy termék ára a korábbihoz képest túl alacsony, vagy a termék csomagolása eltér a megszokottól, illetve a lejárati idő nem látszik, akkor körültekintően kell eljárni, és adott esetben jelezni a problémát az illetékes hatóság felé.
