Arató László: Korrekt, de korszerűtlen volt a magyar érettségi

“Nem kérdés, a magyartanítás korszerű része hiányzik ebből a feladatlapból is: az, amelytől a magyar nyelv és irodalom nélkülözhetetlen a munka világában vagy a társadalomban való érvényesüléshez. Nem kell például valami mellett vagy ellen érvelni. Emellett mechanikusan visszaböföghető ismereteket kér az irodalmi teszt, ez sem kérdés - egy ilyen mozgástérben, ilyen törvényi kereteken belül viszont ez javarészt egy korrekt feladatsor” - értékelte Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a 2025-ös középszintű magyar érettségi feladatait. 2024-től a megváltozott érettségi rendszerben, a majdnem öt évvel ezelőtt bevezetett Nemzeti Alaptanterv alapján vizsgáznak a diákok.

Az új rendszert rengeteg kritika érte az elmúlt bő egy évben, mivel ez sok szakértő szerint a hétköznapi, gyakorlatias szövegalkotás rovására elsősorban a lexikális tudást kéri számon, illetve a NAT és a kerettanterv túlzsúfoltságának bebetonozásával háttérbe szorítja az elemző olvasást, a műértelmező beszélgetést. 

A feladatlap első részében Daniss Győző Raátz Judittal, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, nyelvésszel készült beszélgetésének egy részletéhez kapcsolódó kérdésekre kellett felelnie a diákoknak. Az általunk megkérdezettek viszont egyetértettek abban, hogy alapvetően egyszerű dolguk volt a teszt első felében: “Nem volt különösebben nehéz a szövegértés és a műveltségi részt is viszonylag könnyűnek éreztem, mert alapvető műveket kérdeztek - Himnusz, Góg és Magóg fia vagyok én, Jónás könyve például. Akikkel beszéltem az évfolyamról, ők is egyetértettek ebben, hogy nem jelentett nagy kihívást az első rész” - mondja Avar Benedek, a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium végzőse. Az új rendszer része, hogy a feladatok között szerepel több nyelvtani kérdés is, de a megkérdezett diákok szerint ez sem jelentett különösebb problémát: “Minimálisnak éreztem a nyelvtani részt, alapjában véve nem volt túl bonyolult - volt rá időnk bőven, könnyen értelmezhető volt a szöveg is. Amin viszont meglepődtem, az a második részben a kifejtős feladat volt, mert nagyon sokan verselemzésre számítottunk, a tavalyi feladatlap alapján, de szerintem mindenkinek megkönnyebbülés volt, hogy ez volt a választható feladat. Szerintem legtöbben ezt is választottuk. Én nem vagyok nagyon penge magyarból, de a rendelkezésre álló idő is elég volt és összességében azt gondolom, sokaknak jól fog sikerülni. Még arra is maradt időm, hogy piszkozatot írjak, átmásoljam és még helyesírás terén is átnézzem.” - mondja Dudás Mátyás, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium diákja. (Az idei érettségin a rossz helyesírás és a hanyag külalak is járhat pontlevonással.)

A teszt második felében Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját elemezhették a diákok vagy választhattak, hogy esszét írnak a történelem visszatérő szerepéről az irodalomban. “Sokkal rosszabbra számítottunk a próbaérettségi és az előző évi feladatlapok alapján. Mivel senki nem tudott semmit, milyen kérdések lehetnek, így a tanáraink próbáltak a lehető legtöbb mindenből felkészíteni. Nekem a második rész volt a nehezebb, én az Örkény novellát választottam.” - emelte ki Sirkó Angelika, a Nógrád Vármegyei SZC Borbély Lajos Technikum diákja, aki előrehozott érettségit tett idén magyarból.

“Láthatóan az a törekvés, hogy a diákoknak jó legyen, meg tudják oldani. A feladat összeállítói vélhetően nem azonosak azokkal, akik a szabályozó dokumentumokat összeállították - itt alapvetően az a fontos, hogy mindenki eredményesen vizsgázzon, és ezek között a nagyon szabályozott előírások közepette is megfelelően tudjon vizsgázni.”

Az új alaptantervet korábban sok kritika érte azért is, hogy a 2020-as átalakítás hatására erősen megjelenik majd a feladatokon a kultúrpolitika új iránya is főleg Herczeg Ferenc, vitatott író és Wass Albert munkásságával kapcsolatban. Arató László szerint viszont erre idén nem lehet panasz: “Abszolút azt kell mondanom, hogy ideológiailag makulátlan a dolog. Egyáltalán, hogy a feladatsorban se Herczeg Ferenc, se Wass Albert, semmi ilyesmi nincs. Kifejezetten tapintatos, ideológiai ügyeket nem firtató a feladatsor” - mondta el Arató.

A lexikális tudásra fókuszáló új rendszer több szakember szerint visszás azért is, mert nem teremt igazságos pályát a diákok között: hátrányba kerülnek ugyanis a rosszabb szociális helyzetben lévő tanulók azzal, hogy a műveltségi tesztkérdések nem feltétlenül tükrözik a diákok tudása közötti különbséget. A lapunknak nyilatkozó somogyi technikum egyik - neve elhallgatását kérő - tanára is megerősíti ezt, hozzátéve, ebből a szempontból viszont az idei érettségi kifejezetten szerencsés volt: “Mi alapvetően azt a réteget tanítjuk, akik nagyon nehéz szociális háttérrel jönnek, nagyon alacsony anyagi kompetenciával, és hogyha most azért rájuk gondolok, akkor azt gondolom, hogy egy szerencsés feladat volt az érettségi első része. A második, kifejtős rész az nehéz, de nem megoldhatatlan, és azért ezzel megbirkóztak" - mondja a pedagógus, majd hozzáteszi: “Az új rendszernek nem az ideologikussága a legnagyobb baj, hanem a szakmaiatlansága. Az, hogy egyáltalán nem vesz tudomást például a társadalom különböző rétegeiről. Szerintem ez még inkább növeli a feszültséget az alacsonyabb társadalmi rétegek és azok között, és most nem is gazdasági ellentétekre gondolok, hanem tényleg szociokulturális háttérre. Azok, akik olyan családokból jöttek, ahol nagy könyvtár van otthon, ahol eleve a vacsoraasztalnál beszélgetnek irodalomról, azokat kevésbé érinti rosszul egy ilyen vacakul összeállított nemzeti alaptanterv, mint azokat a gyerekeket, akik magyarul is alig tanulnak meg.”