Donald Trump 100 százalékos vámmal sújtaná a külföldön forgatott amerikai filmeket, iparági pletykák szerint Mel Gibson Magyarországon tervezi forgatni a Passió 2-t

Donald Trump fenyegetései elérték Hollywoodot. Az amerikai elnök a tulajdonában lévő Truth Socialön adott rövid elemzést adott az amerikai filmipar szerinte válságos állapotáról. Állítása szerint a haldoklás tüneteit látja, mivel más országok mindenféle kedvezményeket kínálnak, hogy elcsábítsák filmrendezőket és stúdiókat az Egyesült Államokból. „Hollywood és az Egyesült Államok számos más területe pusztul. Ez más nemzetek összehangolt erőfeszítése, és ezért nemzetbiztonsági fenyegetést jelent” – írta lesújtó diagnózisában az amerikai elnök, aki ellenintézkedésként felhatalmazta a kereskedelmi minisztériumot és Jamieson Greer kereskedelmi főtárgyalót, hogy haladéktalanul kezdjék meg a külföldön gyártott, Egyesült Államokba behozott filmekre százszázalékos vám kivetésének folyamatát.

Az egész nem múlhatott el a Donald Trumptól megszokott szlogen nélkül, jelesül, hogy az amerikai elnök újra amerikai filmeket akar. 

Az amerikai filmes szaklapok – a Variety, a The Hoollywood Reporter és a Deadline – egyaránt arról számoltak be, hogy Donald Trump május 4-i bejegyzése után rohamtempóban kezdtek egyeztetni. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó hivatala azt is vitatja, hogy az elnöknek joga van a vám kivetésére, és hogy a gyakorlatban hogyan működne az egész. Hovatovább a hollywoodi iparági szakemberek már annak az értelmezését is megoldhatatlannak tartják, hogy Donald Trump mit ért a nem Egyesült Államokban forgatott, „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő alkotásokon, mivel vannak olyan szuperprodukciók is, amely cselekménye a világ más pontjain játszódnak. A legfrissebb példa a Mission Impossible: A végső leszámolás – amelynek a világpremierje Cannes-ban lesz – és hiába „amerikai” film, Norvégiában, az Egyesült Királyságban és Dél-Afrikában forgatták. De például a nemrég amerikai kézbe került James Bond franchise epizódjait is azért forgatják „külföldön”, mert a cselekmény oda viszi őfelsége titkosügynökét.

Mindazonáltal a hollywoodi stúdiók több információt szeretnének kapni arról, hogy bizonyos már elkészült vagy már gyártás alatt álló filmek mentesülnek-e majd az új szabály alól. Zavart keltett az is, hogy az amerikai elnök miért emelte ki a mozifilmeket a bejelentésében, miközben a televíziós produkciókról nem tett említést. Ha a streaming szereplőket nem érintik a válságintézkedések, az a végét jelentheti a világ legnagyobb filmművészetének, amely épphogy csak kiheverte a Covid-19 okozta mélyrepülést.

Donald Trump fenyegetőzésének az ép ésszel még felfogható része az lehet, hogy az elmúlt évtizedekben számos hollywoodi produkció költözött Kanadába és más országokba, például az Egyesült Királyságba, Ausztráliába, Új-Zélandra és Magyarországra, mert ezek az országok vonzó pénzügyi feltételeket, például adókedvezményeket kínálnak, amelyek segítenek csökkenteni az adott film költségvetését. azt egyelőre nem tudni, hogy Donald Trump mely produkciókra gondol . Azokra, amelyek a cselekményük miatt játszódnak egy egzotikus, nem amerikai felségterületű országban, vagy csak az olcsóbb munkaerő és infrastruktúra miatt települtek ki a produkciók. Ad absurdum fel kell tenni azt a kérdést is: mi lesz azokkal a produkciókkal, amelyek nulla százalékban amerikai gyártásúak, azaz egy európai vagy ázsiai, netalán dél-amerikai alkotás is fizetheti-e az új vámot.

hiszen a nevezés feltétele az, hogy az illető alkotást az Egyesült Államok mozijaiban bemutassák. Ha pedig ez anyagilag nem lehetséges, akkor felejtsük el, hogy valaha újra lehet francia, vagy dél-koreai Oscar-díjas film, mint mondjuk A némafilmes vagy Az élősködők. Igaz, ez utóbbiak kapcsán a cannes-i filmfesztivál igazgatója korábban megjegyezte, hogy az Oscarnak meg kellene maradnia az amerikai filmek elismerése mellett, mivel az igazi nemzetközi verseny a Croisette-n zajlik.

Véletlen vagy sem, de Donald Trump egy héttel azelőtt állt elő a filmipart sújtó sarc ötletével, hogy Hollywood elindul a már említett cannes-i filmfesztivál idei kiadására és azzal párhuzamosan megrendezett marketre, ahol számos amerikai produkció külföldi forgalmazási jogokat szeretne eladni, és ahol a legnépszerűbb sztárokat felvonultató filmcsomagok stúdiókat keresnek maguk mellé. A stúdióvezetők most a francia Riviérán kérdések lavináját fogják kapni külföldi kollégáiktól, akik talán kevésbé lesznek hajlandóak üzletet kötni, különösen, hogy az elmúlt tíz évben amúgy is az ázsiai piacokkal megkötött üzletek voltak a mérvadóak. Lehet találgatni, mi lesz a független amerikai produkciókkal, a nem ritkán nemzetközi koprodukciókban készült művekkel, mint mondjuk az idén három Oscar-díjjal elismert A brutalista, amely ugyan a finanszírozását tekintve többségi amerikai film, de brit-kanadai koprodukció és az adókedvezmények révén még magyar pénz is van benne. Érdekes vita tárgya lehetne mondjuk a Clint Eastwood rendezte, tisztán amerikai stúdiópénzből készült Oscar-díjas Levelek Ivo Dzsimáról is, amely egy japán szigeten játszódik, japán színészekkel forgatták.

Donald Trump legutóbbi lépése Hollywooddal kapcsolatban az volt, hogy Sylvester Stallonét, Mel Gibsont és Jon Voightot kinevezte az amerikai filmipar különleges nagyköveteinek. Jon Voight állítólag tárgyalgat, de a trió januárban történt kinevezése óta nem történt semmi, ezért senki nem vette komolyan a szavait, sem a fent sorolt úriemberek nagyköveti  tevékenységet – egészen eddig. Van közöttük, akit az amerikai elnöki fenyegetés most érzékenyen érinthet. 

Magyarország eddig jól állt az amerikai stúdióknál. – A nemzetközi filmgyártást illetően Magyarország versenyképessége továbbra is kiemelkedő – nyugtázta a filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba, amikor január végén átadták az Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti új stúdióját. Azt már Orbán Viktor miniszterelnök tette hozzá, hogy Andy Vajna korábbi kormánybiztos alakította ki azt az intézményrendszert, amely a magyar film megújításáért felel és a fejlesztések nyomán Magyarország évente több mint 100 milliárd forintos mozgóképes produkciós költést vonz, valamint mintegy húszezer magyar szakembernek ad munkát. Káel szerint a mérföldkő a 2023-as év volt, hiszen az igazolt filmipari költés megközelítette az egymilliárd dollárt. Ha Donald Trump százszázalékos új vámja életbe lép, azzal biztosan nem lesz versenyképes a magyarországi harminc százalékos adókedvezmény, így itt is felvetődik a kérdés, hogy vajon Orbán Viktor képes lesz-e külön elbírálást kijárni az amerikai elnöknél. Ami biztos, hogy a stúdióknál nehéz lesz udvarolni, mert – egyes, nevük elhallgatását kérő szakmai szereplők szerint – az úgynevezett pedofil és Pride-törvény nem igazán segítik az ország imázsát nemzetközi filmes körökben. 

Reagálásra kértük az NFI-t, Káel Csaba így válaszolt: „A magyarországi filmstúdiók jelenleg tele vannak nemzetközi és hazai produkciókkal. Az esetleges, a hazai filmipart is érintő amerikai védővámok részleteinek kidolgozása és bevezetése egy hosszabb folyamat. Addig is további, a magyar filmipar szereplőinek előnyös együttműködési és koprodukciós lehetőségekről egyeztetünk külföldi partnereinkkel világszerte, több kontinensen.”