A Riporterek Határok Nélkül (RSF) idén 23. alkalommal tette közzé globális sajtószabadság-indexét, amely 180 országot rangsorol a média helyzete szempontjából egy 0-tól 100-ig terjedő skálán. A listán – amelyen a 100-as pontszám a legjobb, a 0 pedig a legrosszabb elérhető eredmény – a tavalyihoz képest Magyarország egy helyet rontott, így az uniós tagállamok többsége továbbra is megelőz minket.
A globális indexet és a hozzá kapcsolódó jelentést minden évben a sajtószabadság világnapja, május 3. alkalmából publikálja a nemzetközi újságíró-szervezet. Az egyes országok értékelését öt mutató alapján végzik, vizsgálva a politikai, gazdasági és jogi kereteket, valamint a szociokulturális kontextust, illetve a biztonságot is.
Az index 2002-es bevezetése óta először fordul elő, hogy a 100-as skálán az átlagos pontszám 55 alá esett. Tízből hat, vagyis összesen 112 országban csökkent az összpontszám, és vizsgált államok több mint felében „bonyolultnak” vagy „nagyon súlyosnak” minősítették a média helyzetét, mindössze szűk negyedükben találták „kielégítőnek”.
Mindössze hét ország került a „jó” kategóriába, vagyis ahol a sajtószabadság megfelelő helyzetben van, és ezek mind Európában vannak. Az idei listát Norvégia, Észtország és Hollandia vezeti, majd a többi skandináv állam, Svédország, Finnország és Dánia követi. A sajtószabadság helyzete a jelentés szerint a kelet-afrikai Eritreában, Észak-Koreában és Kínában a legrosszabb, valamint többek közt a Közel-Kelet országaiban, Vietnámban és Oroszországban.
Magyarországon romlott a sajtószabadság helyzete
Bár még mindig az európai sajtómunkások kilátásai a legjobbak, a helyzet egyre romlik. „Európában és Közép-Ázsiában a független médiumok példátlan gazdasági válsággal küzdenek, amelyet az amerikai segélyek hirtelen leállítása és az orosz propaganda növekvő befolyása még tovább súlyosbít” – olvasható a jelentésben.
Átmenetileg fellélegezhet a Szabad Európa, elhasalt Donald Trump rendeleteMagyarország a tavalyihoz képest egy helyet rontott, most a világranglista 68. helyét foglalja el. Ha viszont kizárólag az EU-s tagállamokat nézzük, ebben az összevetésben Magyarország a negyedik legrosszabb – csak Bulgária (70), Ciprus (77) és Görögország (89) előzi meg.
A legkisebb pontszámot (37,14) a politikai kategóriában értük el, ami a szerkesztőségeket érő nyomásgyakorlást és a média autonómiáját méri, illetve azt, ahogyan a hatalmon lévők a sajtóhoz viszonyulnak. Az összesítésben Magyarország a „problémásnak” nevezett kategóriába került.
Riporterek Határok Nélkül: Magyarország a sajtószabadság terén a harmadik legrosszabb hely az Európai Unióban„2010-es hatalomra kerülése óta Viktor Orbán miniszterelnök folyamatosan aláássa a médiapluralizmust és függetlenséget. Miután a közszolgálati médiát propagandagépezetté alakították és több sajtóterméket elhallgattattak, a Fideszhez közel álló oligarchák által végrehajtott magánmédia-felvásárlásoknak köszönhetően a kormánypárt mára a szerkesztőségek 80 százalékát irányítja” – áll a jelentés hazánkra vonatkozó részében.
Az Orbán Viktort a „sajtószabadság ragadózójának” nevező RSF kiemeli, hogy a 2023-ban elfogadott törvény alapján felállított Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZVH) eszközként használják az újságírók zaklatására és a szerkesztőségek lejáratására. „Bár a magyar sajtómunkások nem – vagy csak ritkán – válnak fizikai erőszak vagy indokolatlan rendőrségi kihallgatás áldozatává, Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, amely önkényesen megfigyelt újságírókat a Pegasus szoftver segítségével” – írják.
Listázni kezdte a Szuverenitásvédelmi Hivatal az amerikai pénzhez jutó magyarországi civil szervezeteket és a médiátCsak a magyarok egynegyede gondolja azt, hogy teljesen szabad a sajtóA médiakörnyezet ismertetésénél az RSF kiemeli: „A piac nagyrészt a A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványon belül koncentrálódik, amely a közszolgálati médiához hasonlóan a kormányt szolgálja, és mintegy 500 országos és helyi médiaszervezetet tömörít. A független média azonban továbbra is erős pozíciókat tart fenn piac más szegmenseiben. Ide tartozik az RTL televíziós hálózat, a Partizán YouTube-csatorna, a Népszava napilap, a HVG hetilap, valamint a 24.hu, a 444.hu és a Telex hírportálok.”
