A jövő évtől az állam „hasznosíthatja” polgárainak az úgynevezett „közadatait”, köztük az egészségügyi szolgáltatási tér, a biztosító, illetve a közkórházak rendszereiben tárolt egészségügyi adatokat is. Azaz lehetővé válik, hogy az állapotunkkal, gyógyszerszedési szokásainkkal, a rólunk készült orvosi feljegyzésekkel kapcsolatos anonimizált adatokat megvásárolhassák kutatók, vagy vállalkozások. Használhatják azokat akár mesterséges intelligenciára épülő diagnosztika algoritmusok betanításhoz, gyógyszerek vagy egyéb orvostechnikai eszközök fejlesztéséhez. A Guthealth szakmai portál elemzése szerint az adatátadás érintené az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt recepteket, oltás adatokat, leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat is. A Népszava Szike podcastjének legfrissebb adásában Joó Tamással, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docensével, Lengyel Lívia egészségügyi adatvédelmi szakértővel, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) portfólió-igazgatójával arról beszélgettünk, kié az E-térben gyűjtött adat, amit a jövő év elejétől az állam értékesíthet. Tájékoztatják-e majd az állampolgárt arról, ha kutatás alanyává válik, illetve részesülhet-e a kutatás hasznából valamilyen módon?
– Az adat a páciensé, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy amikor azt értékesítik, annak hasznából közvetlenül részedést kap a beteg – derült ki Lengyel Lívia szavaiból. A páciens inkább csak közvetett haszonra számíthat, például az adatain betanított algoritmus segítségével gyorsabbá válhat az ő kezelése is.
Joó Tamás szerint most még inkább a kérdés, hogy mit kezdünk a hazai adatkinccsel. Mint mondta: a közadatvagyon hasznosítására a világban már vannak jó és kevésbé jó gyakorlatok. Szerinte fontos, hogy a hazai adatkincset ne herdáljuk el, és a hasznosításából leginkább a magyar egészségügyi ellátórendszer, illetve a betegek profitáljanak. A legfontosabb kérdés az – folytatta –, hogy anonimizált adatokért, az állam, az egészségügyi ellátórendszer milyen hasznokat remélhet. A covid-járvány idején, 2020-ban Izrael például az egyik legnagyobb amerikai gyógyszercéggel kötött megállapodást, és polgárai egészségügyi adatait adta oda a vakcináért cserébe.
A szakértő beszélt arról is, hogy az egészségügyi adatok közel 50-szer értékesebbek, mint például a bankkártya vagy egyéb pénzügyi információk. Joó Tamás szerint ennek az is oka, hogy nagyon sokféleképpen hasznosíthatók, például lehet velük jól értékesíthető orvosi technológiát, applikációt fejleszteni.
Ez az értékkülönbség az adatok megvédésénél is jelentkezik, hiszen míg egy ellopott bankkártya adatot le lehet cserélni, addig az egészségügyi adatok akár az életen túl is elválaszthatatlanul kötődnek egy-egy személyhez. Már a magyarországi kórházakat és egészségügyi intézményeket is elérték az informatikai támadások. Legutóbb április elején jelentette be egy hekkercsoport, hogy megtámadtak több mint fél tucat weboldalt, köztük a hazai piacvezető látásjavító magánszolgáltatóét is. Ebben a zsarolóvírus akcióban több mint 170 ezer fájlt szereztek meg a támadók. Az elmúlt öt évben körülbelül négy jelentősebb incidens történt a magyar kórházak ellen, ezekben jellemzően zsarolóvírusokkal próbálták megakadályozni a betegellátást. Súlyosabb adatvesztés vagy hosszú távú leállás egyelőre nem vált ismertté.