Az oktatási felmérésekben eddig az volt a jellemző, hogy Budapest szinte egyedüliként kiemelkedik az országból a diákok teljesítménye alapján. Bár az eredményei továbbra is jobbak Budapesten, mint a legtöbb vidéki járásban, a legutóbbi kompetenciamérésen drasztikusan csökkent a nyolcadikos fővárosi diákok szövegértési teljesítménye – írja a HVG.
A kompetenciamérések szintjeit 2008-ban úgy lőtték be, hogy a hatodikosok átlageredménye ér 1500 pontot, és erre vetítik a nyolcadikosok és a tizedikesek eredményeit. 2024-ben a hatodikosok országos átlaga már csak 1440 pont volt szövegértésben, mindössze a nyolcadikosok átlaga érte el éppen az 1500-at. A lap összesítése szerint a budapesti diákok az országosnál jobb átlagpontszámot, 1547-et értek el, de az olló kezd zárulni.
2019-ben még egyetlen budapesti kerületben sem volt a nyolcadikosok szövegértésének átlaga 1600 pont alatt, ötben pedig még az 1700-at is meghaladta. Ma egy kivétellel már minden kerület átlaga 1600 pont alatti, hatban pedig még az 1500-at sem éri el.
A legrosszabb teljesítményt a XXIII. kerület nyolcadikosai produkálták, mindössze 1424-es átlaggal, de például a kőbányai és a terézvárosi diákok is igencsak rosszul teljesítettek. Egész Budapesten egyedül az V. kerület diákjainak sikerült az 1600-as átlag fölé kerülniük. A legrosszabb teljesítményt a XXIII. kerület nyolcadikosai produkálták 1424-es pontszámmal, és egész Budapesten egyedül Belváros-Lipótvárosban sikerült a diákoknak az 1600-as átlag fölé kúszni.
Nyilvánosságra hozták a kompetenciamérés eredményeit, matekból és szövegértésből egyre gyengébbek a magyar diákokTény, az ország többé részében ennél lesújtóbb a helyzet: 21 olyan járás van, ahol az 1400 pontot sem éri el a nyolcadikosok szövegértése. Kelet- és Északkelet-Magyarországon tehát a diákok jó része úgy kerül ki az általános iskolából, hogy egy egyszerű szöveg értelmezése is nehézséget okoz számára – írja a lap.
Ennél is aggasztóbb, hogy az adatok szerint a diákok egyre nagyobb részének képességei romló tendenciát mutatnak: országosan a nyolcadikos diákok felének nincs olyan készség- és tudásszintje, amely megfelelő belépőt jelentene számukra a továbbtanuláshoz és a munkaerőpiacra.
Megháromszorozódott, és ezzel csaknem 8 százalékra ugrott a legalacsonyabb, első képességszintet teljesítők aránya, és ötszörösére, 1 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknek még ezt az abszolút minimumot is képtelenek elérni. Mindeközben tovább emelkedik a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma, az általános iskolában már a fiúk közel 13 százaléka közéjük tartozik.
Torz adatokat adhat a kompetenciamérés, az értékelés során nem szűrik ki a diákok által szándékosan rosszul kitöltött teszteket