A hatályos és jogszerű jogalkotásnak több feltétele van. Egy jogszabály csak akkor lehet jogszerűen létező, ha azt legitim választások révén létrejött jogalkotó alkotta meg; a legitim jogalkotó rendelkezik alkotmányos felhatalmazással az adott norma megalkotására (tehát a kormány nem vonhatja el a törvényalkotó jogalkotási jogát és nem léphet a helyébe, valamint nem rendelkezhet kormányrendeletben olyanról, amit csak törvénnyel lehet szabályozni); a jogalkotás során maradéktalanul teljesültek a jogalkotás szabályai, előírásai; a kihirdetésre vonatkozó szabályok is teljeskörűen érvényesültek. Ha ezek bármelyike nem valósul meg, akkor nem keletkezett jogszabály.
Az alkotmányos jognak az is feltétele, hogy megfeleljen a jogforrások hierarchiájának. Ez azt (is) jelenti, hogy alacsonyabb jogszabály nem lehet ellentétes a magasabbal. Vagyis egy törvénynek összhangban kell lennie az Alkotmánnyal, de a nemzetközi szabályokkal is. A gyülekezési törvény módosítása sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményt, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
Bár az államnak kötelezettsége az uniós és a nemzetközi joggal összhangba hozni a hazait, a gyülekezési jog korlátozásával kifejezetten szembement velük. Egy jogszabály nem lehet más szabállyal ellentmondásban, és minden eleméről csak a megalkotására jogosult jogalkotó rendelkezhet. Tehát egy törvény hatályba lépéséről nem rendelkezhet sem egy miniszter, sem a miniszterelnök.
Feltétel az is, hogy a törvény megalkotásakor már létezzen a felhatalmazó norma. Ha egy jogszabály megalkotásakor még nem létezik vagy még nem él, akkor a felhatalmazás jogi hiányát nem lehet azzal pótolni, hogy a hatálybalépés időpontját eltolom addig, amíg a felhatalmazó norma létre nem jön. A NER mégis rendszeresen így alkot jogot: 2011-ben is az Alaptörvény kihirdetése és hatálybalépése közti időben valamennyi törvény a még hatályba nem lépett Alaptörvény felhatalmazása alapján készült el. Ezért is ezek a 2011-és törvények a legitim felhatalmazás hiányában meglátásom szerint semmisek.
Ugyanakkor az Alkotmány hatályvesztése jogszerűtlen, mert azt az Alaptörvény negyedik módosítása helyezte látszólag hatályon kívül 2013. április elsejével. Ezért viszont
2012. január elsején az Alaptörvény nem léphetett jogszerűen hatályba, és akkor mint hatálytalant, módosítani sem lehet. Nem tizenötször, egyszer sem. És ezáltal a fent említett negyedik módosítása sem létezik jogszerűen.
Mindebből következik, hogy a gyülekezési törvény módosítása sem létezik jogszerűen. Akkor sem, ha ezt Sulyok Tamás aláírta, hiszen nem tehette volna meg. A felhatalmazó norma hiányát Sulyok Tamás aláírása nem pótolja és nem is helyettesíti. A Magyar Közlönyben való megjelenéstől sem válik jogszerűvé, ha nem jogszerűen alkották meg. A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma miatt akkor sem vált sem jogszerűvé, sem legitimmé, amikor április közepén a tizenötödik Alaptörvény módosítást is elfogadták.
Gulyás Gergely miniszternek a negyedik módosítás után tették fel a következő kérdést: a politikai következményeken kívül mi akadályozza mostantól az alkotmányozót abban, hogy beleírja az Alaptörvénybe, 2014 után csak húsz év múlva lesznek választások? Gulyás Gergely, azt felelte, ez extrém és elképzelhetetlen. A kérdező azonban ismét azt firtatta, mi a jogi akadálya. Gulyás némi kitérő után azt válaszolta: "Az Európai Unió számtalan jogos kritika ellenére egy demokratikus értékközösség, ahogyan az Európa Tanács is felügyeli az egyezmény betartását. Bár a kérdés abszurd, de végső soron az, hogy e közösségek részei vagyunk, az ilyen durva antidemokratikus változtatást nyilvánvalóan lehetetlenné teszi."
A gyülekezési törvény ilyenfajta módosítását is lehetetlenné teszik a fentiekben megjelölt uniós és nemzetközi szabályok. Ez mégsem volt akadálya a gyülekezési jog korlátozásának.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
