Nagy Márton tárcája szerint gyakorlatilag csak a kormány nem hibás a rossz GDP-adatért

„Amíg tart a háború, és folytatódnak a szankciók, addig Európa, benne Magyarország fizeti meg a háború árát” – közölte szerdai tájékoztatásában a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Távirati Iroda (MTI) híre szerint.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mellbevágó adatot közölt a magyar gazdaság állapotáról: 2025 I. negyedévében a nyers adatok szerint stagnált a növekedés, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adat 0,4 százalékkal elmaradt a 2024 azonos időszakában mért értéktől. Az előző negyedévhez, vagyis 2024 IV. negyedéhez képest a GDP 0,2 százalékkal csökkent.

Tavaly év végén még fél százalékos növekedést mért a KSH, ezért az elemzők úgy vélték, hogy a magyar gazdaság kilábalt a recesszióból, és 2025 elején mérsékelt növekedés indulhat meg.

A tárca szerint ugyanakkor az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat: egyrészt a háborút támogatja a béke helyett, másrészt minden rendelkezésre álló pénzügyi forrást Ukrajnának juttat. „A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége rontják a magyar gazdaság kilátásait. Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa, benne Magyarország fizeti meg a háború árát!” – fogalmazott Nagy Márton.

A miniszter hozzátette, hogy a magyar kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el ebben a külső európai környezetben. Magyarország háborúellenes költségvetést készít, megvalósítja Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját, valamint a Demján Sándor Program keretében intenzív támogatást nyújt a hazai kis- és középvállalkozásoknak.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány célja az élelmiszerinfláció visszaszorítása; az árréscsökkentést pedig kiterjesztik a nem élelmiszer jellegű termékekre is – ettől a családok fogyasztásának növekedését várják.

Pozitívumként említette, hogy az építőipar teljesítménye és a turizmus iránti kereslet folyamatosan növekszik: az első negyedévben 8,4 százalékkal 3,2 millióra nőtt a vendégek száma. A foglalkoztatottság továbbra is magas, jelenleg 4,7 millió ember dolgozik az országban, miközben az álláskeresők száma mélyponton van, a reálbérek pedig immár másfél éve folyamatosan emelkednek.