Folyamatosan és drasztikusan csökken a nyugdíjasok relatív életszínvonala, tavaly a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva 6,4 százalékkal romlott - ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások című elemzéséből.
A tavaly januári 6 százalékos nyugdíjemelés – az előző évi reálnyugdíj csökkenést követően – 2,2 százalékos reálérték-növekedést eredményezett, ezzel szemben a keresetek reálértéke 9,2 százalékkal emelkedett. Ennél rosszabb volt a helyzet 2017-ben, akkor egy 2012-tól tartó meredek süllyedés után elérte a mélypontot a mutató, a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva 9,2 százalékkal romlott. Utána 2023-ig javult a helyzet egészen plusz 3,2 százalékig a nyugdíjak javára, de a következő évtől újra negatív tendenciát mutatnak a számok.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője kijelentette: a folyamat idén sem javul. A januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel szemben a legoptimálisabb becslés is az, hogy 4,2 százalékos, de akár 5,5 százalékos is lehet az infláció. A reálbérek 5-6 százalékkal emelkednek. Ha ezeket a számokat vesszük alapul, akkor az időskori ellátások vásárlóértéke a keresetekéhez képest idén körülbelül 5 százalékkal romlik.
Ezeket a veszteségeteket a következő évi nyugdíjemelés nem korrigálja, sokkal inkább a relatív elszegényedést garantálja
– mondta.
Mindezt az okozza, hogy a Fidesz-kormány 2012-ben megszüntette a nyugdíjemelésre alkalmazott vegyes indexálást – a januári emelést felerészben az áremelkedés, felerészben a bérek alakulása határozta meg. Azóta emelésről nem, csak korrekcióról beszélhetünk. Úgy fogalmazott: amikor a kormány azt mondja, hogy garantálja a nyugdíjak vásárlóértékét, akkor azt kell tudomásul venni, hogy az idősek egyetlen forinttal sem részesülnek a gazdasági növekedésből, az ellátás vásárlóértéke legfeljebb annyit ér, amennyit a nyugdíjba vonuláskor. Az inflációkövető emelés tehát a nyugdíjak elértéktelenedését, és az idősek elszegényedését okozta, és okozza a jövőben is, jelenleg minden ötödik nyugdíjas szegénységben él. Katona Tamás megjegyezte azt is, míg 2010-ben a nyugdíj átlagos helyettesítési értéke, vagyis az utolsó keresethez viszonyított aránya 72 százalék volt, ez ma már csak 56 százalék körül van. Összességében,
ebben a rendszerben a nyugdíjasok életszínvonala jobb biztosan nem lesz, a folyamatos romlás viszont garantált.
Ennél is súlyosabb probléma, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek az utóbbi években nem csupán a keresetekhez képest, hanem abszolút értékben is csökkent az ellátásuk reálértéke. Ennek az az oka, hogy az utóbbi három évben drasztikusan, 39,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ezen belül 63,1 százalékkal az élelmiszerárak. Amíg a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 2 millió lakos a fogyasztási kiadásainak 37,1 százalékát költötte élelmiszerekre, addig a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők csak 25,5 százalékát. Ezért az alacsony jövedelemmel rendelkezők, és ide tartozik minden második nyugdíjas, az átlagos árindexnél magasabb fogyasztói áremelkedést szenvedett el. A nyugdíjas fogyasztói árindex korábban kifejezte a nyugdíjasok vásárlóerejéhez mért kiadások áremelkedését, mert a nyugdíjasok között nem voltak jelentős jövedelemkülönbségek. Miután eltörölték a járulék plafont, ma már 100 ezer nyugdíjas kap félmillió forintnál nagyobb juttatást. Így ez a mutató már nem tükrözi a nyugdíjasok többségének az árindexét – magyarázta a Katona Tamás.
Átlátszó hazugsággal riogatja a nyugdíjasokat a FideszMagyar nyugdíjas az automatánál: Újrakezdtem a gyűjtést, most már a saját temetésemreNem elég a magyar nyugdíj, csak a megkérdezett idősek egyötöde állítja, hogy könnyen megél a havonta kapott összegbőlA KSH elemzéséből kiderült, hogy 2025 elején Magyarország lakosságának negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban, és 2 millióan kaptak öregségi nyugdíjat. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 242 327 forint volt, a férfiak nyugdíja több mint 39 ezer forinttal volt magasabb, mint a nőké. Budapesten volt a legmagasabb, 289 025 forint, ami az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, valamint az észak-alföldi Csengeri és Baktalórántházai járásban 190 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga.
