Hivatalból sem az Egészségügyi Tudományos Tanács új Országos Etikai Bizottság, sem a Nemzeti Védelmi Szolgálat nem vizsgálja, hogy orvosként képes-e a szabálykövetésre az a berettyóújfalui szakorvos, aki néhány napja jogosítvány nélkül, ittasan vezetett, majd az igazoltatás elől menekülve csaknem elütötte az intézkedő rendőrt.
Az érintett orvost korábban hatszor tiltották el a vezetéstől. Néhány napja
a bíróság ennek ellenére a többi között azért nem rendelte el a letartóztatását, mert úgy vélte, nagyobb társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a foglalkozását az egészségügyben gyakorolni tudja.
Mivel ez a cselekmény a tekintetben is bőven ébreszthet kételyeket, hogy egy ilyen személyiségű ember alkalmas-e az orvosi hivatás gyakorlására, igyekeztünk utánajárni, hogy a történtek ellenére is még mindig engedik-e betegek közelébe. Érdeklődtünk a berettyóújfalui kórház igazgatójától, hogy az eset után felfüggesztette-e a munkavégzés alól az érintett orvost. Indított-e vizsgálatot? Tőle nem kaptunk választ, a kórházát irányító Debreceni Egyetem sajtóosztálya annyit írt: belső vizsgálat indult, ám ennek részleteiről a személyiségi jogok védelme érdekében nem kívánnak többet mondani. Azaz ebből nem derült ki, hogy gyógyítóként továbbra is találkozhat betegekkel.
A Nemzeti Védelmi Szolgálattól, amely egyebek mellett a szolgálati jogviszonyban dolgozók megbízhatósági vizsgálatait is végzi, azt a választ kaptuk: ők a hivatali tevékenységgel összefüggésben elkövetett jogsértésekkel foglalkoznak, a közlekedési szabályok be nem tartása pedig nem függ össze az orvosi tevékenységgel.
Az orvosetikai eljárásokat a kormányzat két évvel ezelőtt elvette a Magyar Orvosi Kamarától és az ETT-re bízta. Az utóbbi által kiadott új orvosetikai kódex előírja: „Az orvos kerülje minden olyan tevékenység végzését, amely az orvosi hivatás tekintélyét, az orvos iránti közbizalmat veszélyezteti.” Lapunk kérdésére az ETT Országos Etikai Bizottságának elnöke általánosságban csak arról tájékoztatott, hogy ha a területileg illetékes elsőfokú etikai bizottság tudomást szerez olyan orvos által tanúsított magatartásról, amely felveti etikai vétség gyanúját, hivatalból indíthat eljárást. Ugyanakkor Becker Dávid, az Országos Etikai Bizottság elnöke megjegyezte, a szakmai és közlekedési szabályok betartásának vizsgálata és a szóban forgó bírósági döntés felülvizsgálata nem az ETT orvosetikai szervek hatásköre.
Az orvosok kötelessége az élet védelme és a példamutatás, ezért az ittas vezetés súlyosan sérti az etikai normákat és az orvosokba vetett társadalmi bizalmat is
– mondta lapunknak Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke, aki Angliában is dolgozik, így más ország gyakorlatáról is van tapasztalata. Példaként említette: ha ott egy orvos jogosítvány nélkül és ittasan vezet, az nem csak jogi következményekkel járhat. Az orvosi szakmai szabályozó hatóság, a General Medical Council (GMC) vizsgálatot is indíthat annak megállapítására, hogy ez a magatartás összeegyeztethető-e az orvosi hivatással. Az úgynevezett Good Medical Practice, vagyis a jó orvosi gyakorlat irányelvei is előírják, hogy az orvosoknak példamutató magatartást kell tanúsítaniuk mind a szakmai, mind a magánéletükben. A vizsgálat zárulhat figyelmeztetéssel, felfüggesztéssel, és a hivatástól való eltiltással is. A hazai orvos példájára utalva azt is hozzátette, hogy az orvosi kamara etikai vizsgálata nemcsak felelősségre vonást, hanem szükség esetén segítségnyújtást is jelenthet, például szenvedélybetegség kezelése érdekében. Így a szakma méltóságát és a közbizalmat is meg lehet őrizni a jó európai gyakorlatoknak megfelelően.
A szocialista időből itt ragadt átláthatatlan orvosetikai vizsgálatokat fel kellene már váltsa az európai jó gyakorlatokat integráló transzparens etikai ügyrend,
amelynek felügyeletét nem a Belügyminisztériumra, hanem elsősorban a szakmai szervezetekre kellene bízni – mondta végül.
