Kötelezettségszegési eljárás jöhet Magyarország ellen, amiért kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nem EU-s intézmény, uniós jogot sérthet, hogy Magyarország kilép a szervezetből - írta meg az EUrológus.

Szijjártó Péter az Országgyűlés ma tartott általános vitáján felszólalva mutatta be a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot, ahol ismét hangsúlyozta, hogy szerinte nemcsak hogy politikai eszközzé silányodott a szervezet, a presztízsét, a megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette. Ahogy korábban, úgy most sem derült ki, miért vált az Orbán-kormány szerint „politikai eszközzé” a hágai székhelyű testület azáltal, hogy a Gázai övezetben elkövetett népirtás gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, mindenesetre Szijjártó Péter most is sérelmezte ezt a döntést. Mint ismert, az elfogatóparancsról szóló döntés után Orbán Viktor tüntetőleg látogatásra hívta meg Benjamin Netanjahut, a kilépési szándékot az izraeli kormányfő budapesti látogatása alkalmával jelentették be.

Csakhogy az Európai Bizottság szerint ez nincs rendjén. Anouar El Anouni szóvivő a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján az EUrológus szerint utalt rá, hogy a lépésnek meglehetnek a következményei. „Az EU támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot és a Római Statútumban lefektetett elveket. Az EU tiszteletben tartja a bíróság függetlenségét és pártatlanságát, és határozottan elkötelezettek vagyunk a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás és a büntetlenség elleni küzdelem mellett” – szögezte le. Hangsúlyozta továbbá: „az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkének (3) bekezdése értelmében Magyarország köteles a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében aktívan és fenntartások nélkül támogatni az Unió külső biztonságpolitikáját, és eleget tenni az Unió e téren hozott intézkedéseinek.”

Ez azt jelenti, hogy felmerülhet az uniós jog megsértésének lehetősége, ebben az esetben pedig az Európai Bizottság meg kell tegye a szükséges lépéseket és kötelezettségszegési eljárást indít. Az EUrolgóus felidézi, hogy egy hasonló ügyben jelenleg is az uniós bíróság előtt áll az Orbán-kormány Magyarországa, ugyanis az ENSZ kábítószer-bizottságának egyik ülésszakán az kábítószer-egyezmény módosításáról szóló szavazáskor Magyarország a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok átminősítése tekintetében az ezzel kapcsolatos uniós állásponttal ellentétesen szavazott, miközben az EU-s álláspont képviselete minden kormány számára kötelező. Az uniós bíróság főtanácsnoka ebben az ügyben már jelezte, ki kell mondani, hogy Magyarország nem teljesítette a tanácsi határozatból eredő kötelezettségeit, valamint megsértette az Unió kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét. Ugyanerre hivatkozik most az Európai Bizottság a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés esetében.