A kormány tervei szerint akár tíz évnél is tovább foglalkoztathatják majd a közmunkásokat, noha a korábbi cél épp az lett volna, hogy minél hamarabb kikerüljenek a rendes munkaerőpiacra. Ma még nem látni világosan, hogy pontosan milyen szándékkal nyújtotta be Semjén Zsolt „A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról” szóló javaslatot: ez egyfajta salátatörvényként arra is felhatalmazná majdan a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a közfoglalkoztatási támogatások részletes szabályait.
Jelenleg a közmunkában töltött idő elvileg öt év lehet, de tíz évre meghosszabbítható. Néhány általunk megkérdezett polgármester szerint a kormány a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévőket – például a nyugdíj előtt álló, de a településük környékén elhelyezkedni nem tudókat – támogatná azzal hogy számukra akár tíz éven túl is elérhető lehetne a helyi közmunka. Többen megjegyezték: ez részben annak is a beismerése, hogy nem tud mindenki visszamenni a „normális” munkaerőpiacra, noha a közmunkaprogramoknak részben ez lett volna a célja korábban.
– A kormány már ma is megteheti, hogy „belenyúl” a közfoglalkoztatási programokba, hiszen a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva most is rugalmas a 10 éves „plafon”, Semjén Zsolt törvényjavaslata így legfeljebb törvényi szinten szabályozná a jelenlegi átmeneti állapotot
– mondta lapunknak Vécsi István a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, ukrán határszéli Ricse polgármestere, aki 2012-ben néhány társával létrehozta a Közmunkás Szakszervezetet. Ezt annak idején azért hívták életre, hogy megvédjék a leginkább kiszolgáltatottak érdekeit, mára azonban az egyesület épp feloszlatja önmagát, mert már nem látják értelmét a tevékenységüknek. Részben azért, mert egyre kevesebb Magyarországon a közmunkás, részben pedig azért, mert az elmúlt években csekély eredményeket tudtak kiharcolni ennek a területnek a kormányzati akarattal szemben. De azt például sikerült elérniük, hogy a közfoglalkoztatást kiterjesszék a téli hónapokra, amikor ugyanis elindult a rendszer, épp a leghidegebb hónapokban maradtak munka és jövedelem nélkül a leginkább rászorulók.
A Kisvárda mellett lévő 1600 lelkes Ricsén egyébként meglehetősen sok a közmunkás, jelenleg 160-at dolgoznak különböző programokban. A polgármester szerint
hiába van a közelükben több, az itteni viszonylatban nagyobbnak számító település, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Kisvárda, a tömegközlekedés annyira csapnivaló, hogy a faluból nehezen tudnak eljárni dolgozni.
Az elmúlt hónapokban egyébként megjelent náluk a közmunkások egy új „rétege” – olyan húsz-harminc éves, zömmel szakképzetlen, olykor még nyolc osztályt sem végzett fiatalok, akik nemrég még útépítéseken, betonozáson, járólapozáson dolgoztak a fővárosban vagy a Balaton környékén betanított vagy segédmunkásként, de a munkalehetőségeik elfogytak vagy beszűkültek, így visszatértek a szülőfalujukba. A szakértelmükre alapozva egyébként Ricsén is épp beton járólapokból építenek járdát, igaz, jóval kevesebb bérért, mint amennyit korábban piaci viszonyok között kerestek. Vécsi István szerint a közel 10 éve foglalkoztatott közmunkások száma nemigen haladhatja meg országszerte a félezret-ezret, így ha kifejezetten rájuk szabják az új törvényt, akkor az elég keveseket érint.
– A közmunkaprogram nagyon régóta működik, így nyilván lehetnek olyan emberek, több településen is, akik bent ragadtak. Számukra talán célszerű, ha meghosszabbítják a tíz éves „plafont”, bár a mi tapasztalatunk inkább az, hogy már elvétve lehet csak közmunkásokat találni
– mondta lapunknak Dicső László, a Baranya megyei Alsómocsolád polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) egyik társelnöke. Náluk a faluban korábban több, mint 30 közmunkás volt, most pedig mindössze három, s ez az arány máshol is hasonló az ő térségükben. A közfoglalkoztatás ugyanolyan munkaviszonynak számít, mint bármely másik, azzal a nagy különbséggel, hogy a bér itt jóval alacsonyabb – így a későbbi nyugdíj is az lesz – tette hozzá. A falvak számára pedig azért hátrányos, hogy egyre kevesebb a közmunkás, mert ők tartották rendben a településeket, nyírták a füvet, tisztították az árkokat.
A kormánynak így azon is el kellene gondolkodnia – vélte a polgármester –, hogy az állami normatíva növelésével miként kompenzálja az így kieső munkaerőt az önkormányzatok felé.
Közmunkások - számokban
Idén az önkormányzatoknak a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok és a járási startmunka mintaprogramok érhetők el. Április közepén 65 634 közfoglalkoztatott dolgozott az országban, közülük hosszabb időtartamú programokban 31 794, országos programokban 7 863, míg járási startmunka programokban 25 977 fő vett részt – válaszolta kérdéseinkre a Belügyminisztérium. Adataik szerint ebben az időszakban az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében dolgoztak a legtöbben közfoglalkoztatottként (15 631 fő), második helyen az észak-magyarországi régióból Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye végzett (14 808 fő), míg a harmadik helyen Hajdú-Bihar vármegye állt 5 876 fő átlaglétszámmal. Legkevesebben Győr-Moson-Sopron vármegyében (283 fő) és Budapesten (333 fő) dolgoztak ilyen típusú programokban. A tárca arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, hogy a több, mint hatvanezer közmunkás közül hányan vannak olyanok, akik öt, illetve tíz év óta tartósan bent maradtak (ragadtak) a rendszerben, mert – mint írták – erről nem rendelkeznek külön kimutatással. (D.J.)
