Óriási fordulatokkal teli év után negyedszerre újrázott a Liberális Párt Kanadában, Mark Carney folytathatja miniszterelnökként az ország élén. Carney csupán márciusban került a pozícióba, miután Justin Trudeau január 6-án bejelentette, lemond miniszterelnöki és pártelnöki tisztségéről. Ugyanakkor a szavazatszámlálás végéhez közeledve kiderült, hogy várhatóan a miniszterelnöknek kisebbségi kormánya lesz. Legalábbis a BBC közép-európai idő szerint este tíz óra körül arról számolt be a CBC kanadai rádióra hivatkozva, hogy a jelenlegi állás szerint a liberálisok 169, a konzervatívok pedig 142 helyet szereznek a parlamentben, kapnak, az Új Demokrata Párt (NDP) várhatóan hét, a Bloc Québécois, azaz a Quebeci Blokk 22, a Zöld Párt pedig egy helyet kap. Ezek alapján a liberális párt három hellyel kevesebb mandátumhoz jut, mint amennyi a többséghez kellene.
Mark Carney a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy gazdasági és biztonsági partnerségre lehet szükség az Egyesült Államok és Kanada között, de – hangsúlyozta – ez csak „a mi és nem az ő feltételeik szerint” valósulhat meg. Hozzátette, csak akkor látogat Washingtonba, ha „komoly megbeszélésre” kerülhet sor, amely tiszteletben tartja Kanada szuverenitását.
Eközben azonban a jelek szerint Donald Trumpot nem hatják meg a keményebb szavak. A Fehér Ház ugyanis úgy reagált Mark Carney győzelmére, legalábbis Anna Kelly sajtótitkár-helyettes közlése szerint, hogy „a választás nem befolyásolja Trump elnök azon tervét, hogy Kanadát Amerika dédelgetett 51. államává tegye.” További információt nem adtak, így Washington a kereskedelemről és a vámokról folytatandó tárgyalásokról nem kívántak tájékoztatást adni. Miközben a kanadaiak hétfőn az urnákhoz járultak, Donald Trump saját közösségi platformján azt írta, hogy inkább rá kellene szavazniuk, és 51. államként a felére csökkenhet az itt élők adója, a világ legmagasabb szintjére növekedhet Kanada katonai ereje, és megnégyszerezhetik a vállalkozások jövedelmezőségét. Mindezt az amerikai elnök szerint nulla adókkal és vámok nélkül.
Brutális hatást gyakorolt Trump a kanadai belpolitikára, az eddig süllyedőben lévő Trudeau-párt újra vezeti a népszerűségi listákatA Liberális Párt népszerűsége még év elején is mélyrepülésben volt, és sokáig úgy nézett ki, hogy a Konzervatív Párt és az amerikai elnök, Donald Trump gyengébb kiadásaként emlegetett Pierre Poilievre lesz a győztes. Még a februári felmérésekben is 25 ponttal vezetett, most pedig úgy tűnik, elveszti a 2004-óta fenntartott képviselői helyét is a Képviselőházban. De mi történt?
Donald Trump vámemelései és provokációi teljesen felborították a politikát. Az USA vezetője többször hangoztatta, hogy szeretné Kanadát az 51. amerikai államként országához csatolni. A 60 éves, jegybankelnökből lett miniszterelnök Carney pedig elejétől fogva szembeszállt Trumppal. „Ahogy régóta mondom, Amerikának kell a földünk, a vizünk, a forrásaink, az országunk. Ezek nem üres fenyegetések, Trump elnök meg akar minket törni, hogy Amerika birtokolhasson minket. Már túl vagyunk az amerikai árulás okozta sokkon, de soha nem szabad elfelejtenünk a leckét. És leginkább azt, hogy vigyáznunk kell egymásra. Megígérem, hogy mindenkit képviselek, akinek Kanada az otthona”- mondta győzelmi beszédében Carney.
Egyelőre nem tudni, hogy a liberálisoknak lesz-e többségi kormánya. A kanadai Képviselőházban 343 hely van, a többséghez a pártnak ebből 172-t kell megszereznie. Az előrejelzések szerint a liberálisoknak 167 helyük lesz, a konzervatívoknak pedig 145. Ha ez beigazolódik, akkor Carney-nak meg kellene nyernie egy szövetségest ahhoz, hogy az ellenzék ne lehetetlenítse el a kormányzását. Korábbi szövetségesük az Új Demokrata Párt volt, de támogatottságuk nagyot esett, minden bizonnyal csak 7 képviselői helyet szereznek majd. Vezetőjük, Jagmeet Singh pedig már be is jelentette lemondását.
A Trudeau távozásakor befutónak ígérkező Poilievre elismerte a vereséget, ígéretét, miszerint megszorongatja a liberális kormányt nem tudni, hogyan tartja be a képviselőházi jelenléte nélkül. Poilievre vesztét Trump-közelisége jelentette, és hiába próbálta az amerikai elnök vámháborúja után átpozícionálni magát, úgy látszik, ez nem teljesen sikerült. Pedig előnyből indult: a liberálisoknak valóban nagy faalt volt a komoly lakhatási és megélhetési válság, és a saját kabinetjükben is káosz uralkodott. Trump odacsapása viszont a választást egyfajta népszavazássá alakította, aminek a kérdése inkább az lett, hogy az amerikai elnök mellett vagy ellen vannak a kanadaiak. Carney volt az, aki pénzügyi szakemberként konkrétumokat ígért arra, hogyan segíti át az országot a szomszédja okozta gazdasági krízisen, amire példaként hozta, hogy 2012-2020 között az Egyesült Királyság központi bankjának kormányzójaként minként vezényelte le a Brexitet.
Carney győzelméhez európai szövetségesei sorban gratuláltak, köztük Emmanuel Macron, francia elnök, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a brit kormányfő Keir Starmer és az új-zélandi miniszterelnök, Christopher Luxon is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is köszöntötte Carneyt, kiemelve, hogy köszöni az elvi alapú vezetését, és Kanadának a segítséget amit a háborúban nyújtottak nekik katonai, humanitárius és pénzügyi téren.
A Liberális Párt népszerűsége még év elején is mélyrepülésben volt, és sokáig úgy nézett ki, hogy a Konzervatív Párt és az amerikai elnök, Donald Trump gyengébb kiadásaként emlegetett Pierre Poilievre lesz a győztes. Még a februári felmérésekben is 25 ponttal vezetett, most pedig úgy tűnik, elveszti a 2004-óta fenntartott képviselői helyét is a Képviselőházban. De mi történt?
Donald Trump vámemelései és provokációi teljesen felborították a politikát. Az USA vezetője többször hangoztatta, hogy szeretné Kanadát az 51. amerikai államként országához csatolni. A 60 éves, jegybankelnökből lett miniszterelnök Carney pedig elejétől fogva szembeszállt Trumppal. „Ahogy régóta mondom, Amerikának kell a földünk, a vizünk, a forrásaink, az országunk. Ezek nem üres fenyegetések, Trump elnök meg akar minket törni, hogy Amerika birtokolhasson minket. Már túl vagyunk az amerikai árulás okozta sokkon, de soha nem szabad elfelejtenünk a leckét. És leginkább azt, hogy vigyáznunk kell egymásra. Megígérem, hogy mindenkit képviselek, akinek Kanada az otthona”- mondta győzelmi beszédében Carney.
Egyelőre nem tudni, hogy a liberálisoknak lesz-e többségi kormánya. A kanadai Képviselőházban 343 hely van, a többséghez a pártnak ebből 172-t kell megszereznie. Az előrejelzések szerint a liberálisoknak 167 helyük lesz, a konzervatívoknak pedig 145. Ha ez beigazolódik, akkor Carney-nak meg kellene nyernie egy szövetségest ahhoz, hogy az ellenzék ne lehetetlenítse el a kormányzását. Korábbi szövetségesük az Új Demokrata Párt volt, de támogatottságuk nagyot esett, minden bizonnyal csak 7 képviselői helyet szereznek majd. Vezetőjük, Jagmeet Singh pedig már be is jelentette lemondását.
A Trudeau távozásakor befutónak ígérkező Poilievre elismerte a vereséget, ígéretét, miszerint megszorongatja a liberális kormányt nem tudni, hogyan tartja be a képviselőházi jelenléte nélkül. Poilievre vesztét Trump-közelisége jelentette, és hiába próbálta az amerikai elnök vámháborúja után átpozícionálni magát, úgy látszik, ez nem teljesen sikerült. Pedig előnyből indult: a liberálisoknak valóban nagy faalt volt a komoly lakhatási és megélhetési válság, és a saját kabinetjükben is káosz uralkodott. Trump odacsapása viszont a választást egyfajta népszavazássá alakította, aminek a kérdése inkább az lett, hogy az amerikai elnök mellett vagy ellen vannak a kanadaiak. Carney volt az, aki pénzügyi szakemberként konkrétumokat ígért arra, hogyan segíti át az országot a szomszédja okozta gazdasági krízisen, amire példaként hozta, hogy 2012-2020 között az Egyesült Királyság központi bankjának kormányzójaként minként vezényelte le a Brexitet.
Carney győzelméhez európai szövetségesei sorban gratuláltak, köztük Emmanuel Macron, francia elnök, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a brit kormányfő Keir Starmer és az új-zélandi miniszterelnök, Christopher Luxon is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is köszöntötte Carneyt, kiemelve, hogy köszöni az elvi alapú vezetését, és Kanadának a segítséget amit a háborúban nyújtottak nekik katonai, humanitárius és pénzügyi téren.
