A többi között így reagált a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a minisztériumi nyilatkozatra.
Boros Péternéről azt állította a tárca, hogy szakmai munka helyett nyílt politikai akciót szervezett, és a szakszervezet néhány ellenzéki önkormányzattal összejátszva megtévesztette az önkormányzati dolgozókat. Hozzátette, a bíróság is kimondta, az április 23-i akció jogellenes volt. Boros Péterné azonban közölte: nem lehetett jogellenes a sztrájk, hiszen a kormányhivatalokban nem volt munkabeszüntetés, a húsz önkormányzatnál pedig - ahol többen nem vették fel a munkát - egyetlen helyen sem kérdőjelezte meg a munkáltatói jog gyakorlója az akció jogszerűségét.
A Fővárosi Törvényszék - amelynek állásfoglalását éppen a szakszervezet kérte – első fokú végzése azt mondta ki, hogy amennyiben országos sztrájkot szerveznek, valamennyi megyei kormányhivatalban a dolgozók több mint 50 százalékának támogatnia kell azt. Az MKKSZ viszont ilyet nem szervezett. Helyi szervezeteik kezdeményeztek ugyan sztrájktárgyalásokat, de azt a minisztérium intézkedése alapján a főispánok elutasították. Kitért arra is, hogy noha a kormánynak biztosítania kell a munkavállalók kollektív tárgyaláshoz való jogát, több mint egy éve nem hívja össze a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot. Az érdekvédők levélben februárban és márciusban is kértek tárgyalást, de Navracsics Tibor egyetlen megkeresésre sem válaszolt.
Múlt szerdán húsz helyszínen, a főváros több kerületében, és vidéki városokban több önkormányzati területen dolgozó szakember – anyakönyvvezető, pénzügyes – nem vette fel a munkát. A sztrájkolók a nettó 230-280 ezer forintos fizetésük emelését, a diplomás bérminimum bevezetését, valamint a köztisztviselői életpálya visszaállítását követelték. A köztisztviselők bérét a 2008 óta változatlan 36 800 forintos illetményalapból számítják ki, ezt szorozzák fel a végzettségük és a tapasztalati évek szerint. A szakszervezet szerint az illetményalapot legalább 80 ezer forintra kellene emelni, majd évente az infláció mértékével korrigálni. Boros Péterné kifogásolja azt is, hogy utoljára 2023-ban volt 15 százalékos bértömeg fejlesztés, de a növekedésből nem mindenki részesül. A kormányhivatalok vezetőinek jelentősen emelték a fizetését, a többségében diplomás ügyintézők viszont továbbra is szakmunkás bérminimumot kapnak. Kijelentette: a béremelési küzdelmet nem hagyják abba.
Kilőtt a kormányzati vezetők fizetése, a köztisztviselőknek közben még mindig éhbért fizetnek