Az elmúlt öt évben rendre bőkezű fizetésemelésben részesültek a kormányzati vezetők, miközben a ranglétra alján lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer emelték. E körben általánosnak számítanak a havi bruttó 320 ezer forint körüli illetmények, és gyakran két-három diplomával rendelkezők keresnek ennyit – írja a 24.hu.
A területi közigazgatásban körülbelül 29 ezer munkavállaló dolgozik, egyebek közt a kormányhivatalok, a kormányablakok és a földhivatalok, valamint a munkaügyi hivatalok, a nyugdíj-, és közegészségügyi hatóságok munkatársai tartoznak ide. További, mintegy 27 ezer közszolga van az önkormányzati közigazgatásban. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a portálnak arról számolt be,
jelenleg ebben a közel 60 ezres munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják.
Bár a kormánytisztviselőkre, közszolgálati tisztviselőkre bértábla vonatkozik, mely besorolási fokozattól függően az átlagbérnél magasabb, felső határként akár milliós nagyságrendű illetményeket határoz meg, az érdekképviseleti vezető szerint ez a rendszer leginkább arra alkalmas, hogy elfedje azt, a munkatársak nagyobb része nettó 210–220 ezer forint körüli fizetésen tengődik.
A köz- és kormánytisztviselők körében ráadásul nem jellemző, hogy az alapfizetés mellett pluszjuttatásokat kapnának. Kivétel a munkába járás költségtérítése, de
az állam ennek esetében is csak a 18 forint/kilométeres minimumot hajlandó megfizetni, miközben a dolgozók akár kilométerenként 30 forintot is kaphatnának adómentesen.
A szakszervezeti vezető hozzátette, a csekély illetményekhez a megbecsülés hiánya társul, a dolgozók nemhogy ajándékban, még üdvözlőlapokban sem részesülnek. A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja 2017 óta hivatalosan nem munkaszüneti nap, a dolgozók jelentős részének akkor is munkába kell állnia.
Boros Péterné a portálnak arról is beszélt,
komoly feszültséget okoz, hogy a keresettebb munkakörben dolgozók – informatikusok, gazdasági szakemberek – érdemben magasabb fizetéshez jutnak, mint azok a közszolgák, akik akár évtizedek óta a hivataloknál dolgoznak.
kiemelt fizetésben csak a kis számú, vezető beosztású tisztviselő részesülhet.
jellemző a munkavállalók elvándorlása, és óriási mértéket öltött a létszámhiány.
a dologi kiadásokat nézve is lépten-nyomon tetten érhető a nadrágszíjhúzás az államigazgatásban. Bár a kormányhivatalokat uniós támogatásból felújították az elmúlt években, a kirendeltségeken dolgozók rendszeresen szembesülnek azzal, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréjéért is „kunyerálni” kell.
szerinte a közigazgatási munkahelyeken a kiemelt fizetésért dolgozó vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján válogatják ki, ők pedig munkafelügyelőként viselkednek, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni.
a dolgozók véleménynyilvánítása nem érintheti a politikát, amit a hivatalokban úgy értelmeznek, hogy a munkáltatót nem lehet bírálni.
Az MKKSZ folyamatosan jelezte a problémákat Szalay-Bobrovniczky Vincének, Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárnak, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is. Legutóbb májusban, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum keretében tettek javaslatot arra, hogy a nagyfokú elvándorlás megállítása érdekében éves, 25 százalékos mértékű bérfejlesztés történjen, ami az állományra egységesen vonatkozik. Azt is felvetették, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2022/2041-es minimálbér-irányelvét a közigazgatási munkahelyeken is szükséges lenne érvényesíteni. A kormányzat eddig nem reagált a javaslataikra.
Cáfol Navracsics minisztériuma
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint valótlanságot közölt a 24.hu és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a kormányhivatalokban és járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők bérezéséről - közölte a szaktárca.
Azt írták: a cikkben szereplő állításokkal ellentétben a valóság az, hogy a kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben. 2020 márciusában átlagosan, a cafeteria bevezetésével együtt 18 százalékos, 2022-ben átlag 10 százalékos, míg tavaly júliustól átlagosan 15 százalékos emelés történt. Így 2020 óta összesen átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelés valósult meg a kormányhivataloknál, az ott dolgozók bruttó átlagbére jelenleg 510 585 forint - olvasható a közleményben.
Az államtitkárok, a miniszterek és a miniszterelnök fizetése ugyanakkor 2018 óta évről évre látványosan emelkedik, legutóbb, július 1-jével mintegy 14 százalékkal havi bruttó 2,65 millió forintra növelték az államtitkári fizetéseket, s ugyanilyen arányban 3,53 millióra a legtöbb miniszter illetményét. Az ötmilliós fizetési kategóriában lévő tárcavezetők 27 százalékos emelésnek örülhettek, Nagy Márton nemzetgazdasági és Lantos Csaba energiaügyi miniszter így már bruttó 6 millió 362 ezres fizetést kap. Orbán Viktor havi illetménye ezzel párhuzamosan bruttó 6 millió 539 ezer forintra nőtt (a képviselői tiszteletdíjával együtt), az EU-s kormányfők közül az ő fizetése a legmagasabb az átlagbérhez képest.
Orbán Viktor tovább emelte a miniszteri fizetéseket, vannak, akik már 6,3 milliót keresnekMár havi 6,3 milliót keres Orbán Viktor, egyik európai miniszterelnök sem kap ilyen sokat az országa átlagbéréhez képest