A hiány észlelése után még több mint egy hónapig folyt el az üzemanyag Gárdonynál

A Mol saját tényfeltáró jelentése szerint is több mint egy hónapon keresztül folyt el az üzemanyag a hiány észlelése után – ez derült ki a gárdonyi olajkatasztrófa okairól az Átlátszónak nyilatkozó és a jelentést ismerő szakértők szerint.

A lap még januárban számolt be arról, hogy tavaly eltűnt közel 500 köbméter a Mol egyik üzemanyag-vezetékéből, a hiányzó mennyiséget a Velencei-tó vízgyűjtő területén találták meg a földben. A Mol saját adatai szerint az összesen 487 ezer 321 liternyi, Gárdony határában a környezetbe került üzemanyagnak a jelentős része, majdnem 40 százaléka (193 ezer 125 ezer liter) tavaly októberben, pontosabban október első felében folyt el, ugyanis 16-án megtalálták a repedést Gárdony lakott területén. Csakhogy – emeli ki az Átlátszó –

Az olajipari vállalat szerint erre azért volt szükség, mert így tudták lokalizálni a feltételezett csőtörés helyét. A lap által megkérdezett Paul Horsman Greenpeace-veterán azonban úgy véli, ez a módszer „primitív és felelőtlen”, sőt a szennyező szénhidrogének vízzel történő helyettesítése is korszerűtlen lenne ma már. Léteznek ugyanis távérzékelési eszközök, amelyeket bevethettek volna, a szivárgás pontos helyszínének megtalálásához pedig nyomjelzős folyadékot szokás használni.

Az Átlátszó szerint az is érthetetlen, hogy a csőtörés helyszínének megtalálása után miért csak 10 köbméternyi szennyezést (azaz 10 ezer litert a valójában közel 500 ezer literből) jelentettek a hatóságok felé. A birtokába került táblázat szerint a hiány szeptember végéig 230 ezer 960 liter gázolaj és 63 ezer 237 liter 95-ös benzin (összesen 294 ezer 197 liter kőolajszármazék) volt, ez nőtt tovább 487 ezer literre (pontosan és lebontva 370 ezer 348 liter dízel üzemanyagra és 116 ezer 974 liter benzinre), azaz 487 köbméterre. Mivel a Mol a cső két vége között jelentkező hiányból következtetett a csőtörésre vagy lopásra, biztosan elmondható, hogy ekkor már több százezer liter nyomát keresték, és az is, hogy addigra leszűkítették az eltűnés helyét Gárdony környékére, ahol végül megtalálták a sérülést a vezetéken. Kozma Szabolcs, a Mol logisztikai vezetője azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy a helyszín alapján jutottak arra a következtetésre, hogy ott mindössze 10 köbméter körüli termék folyt el. E szerint a Mol azt feltételezte, hogy van a közelben egy másik helyszín is, ahol a „több százezres” hiánynak a 10 ezer liter feletti része eltűnt a vezetékből.

A szakértők a Mol saját tényfeltáró jelentésének egy másik részére is felhívták a lap figyelmét:

Például

• a rákkeltő benzol esetében 33,2 mg/kg a jelenlegi szennyezés, ebből maradna 22,13 mg/kg, miközben a határérték 0,2 mg/kg, azaz a célérték a határérték 110-szerese.

• a toluolnál – amely egy erősen párolgó anyag, olyan erős oldószer, amely feloldja a műanyagokat, és belélegezve mérgező, károsítja az agyat és az idegrendszert – a jelenlegi érték 579 mg/kg, amiből maradna 413,57 mg/kg, ami a határérték (0,5 mg/kg) több mint nyolcszázszorosa.

A Mol nemrég elkezdte annak a 27 méter mély izolációs falnak az építését, amelytől az esetleges terjedés megakadályozását várja. Kozma Szabolcs, a Mol logisztikai vezetője úgy nyilatkozott az Átlátszónak a helyszínen, hogy jelenleg 700 és 1300 liter közötti mennyiséget tudnak eltávolítani naponta, ha ez a későbbiekben csökkenne, akkor újabb technológiákat szereznek be. „Egyetlen célértéket tudok, hogy mi addig tesszük itt a dolgunkat, ameddig az összes szénhidrogént, amely itt a talajba elszivárgott, ki nem termeljük és el nem szállítjuk” – ígérte az olajtársaság illetékese.