Újabb mélypontra jutott a születések száma Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2025 márciusában 5885 gyermek született, és 11 198 fő hunyt el. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 8,9 százalékkal csökkent, a halálozásoké pedig 4,9 százalékkal nőtt, a természetes fogyás a tavaly márciusi 4218-cal szemben 5313 fő volt. Egy kisvárosnyi – mint például Balatonboglár vagy Szikszó – emberrel lett kevesebb Magyarországon. Emellett a házasulási kedv is hanyatlik, múlt hónapban 2968 pár kötött házasságot, ami 61-gyel, vagyis 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A születések száma idén február után már másodszor marad 6 ezer alatt, de a trend már évek óta folyamatos csökkenést mutat.
Ha az adatokat az első negyedévre vonatkozóan vizsgáljuk, hasonló folyamatok rajzolódnak ki, januártól márciusig 17 945 gyermek jött világra, 1397-tel, vagyis 7,2 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, így a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke jelenleg 1,31, egy évvel korábban még 1,38 volt. Ennek a számnak – amely azt mutatja meg, hogy élete során hány gyereket vállal egy szülőképes korú nő – 2,1-nek kellene lennie ahhoz, hogy reprodukálódjon a magyar népesség. Bár voltak emelkedést mutató időszakok, az arányszámot az ezredforduló óta nem sikerült tartósan feljebb tornázni. A népességfogyást az is gyorsítja, hogy az első negyedév statisztikái szerint a halálozások száma is növekszik: 5,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Így összességében a természetes fogyás 17 300 fő volt, ami 20 százalékkal több a tavalyi 14 419 fős számnál, ez pedig már Dabas lakosságának felel meg.
Az adatokat nehéz másképp értelmezni, mint hogy kudarcot vallott a Fidesz családbarát politikája, amely a gyermekvállalási kedv élénkítését tűzte ki célul maga elé. Mint azt Nagy Beáta közgazdász-szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora korábban elmondta a Népszavának, a születések alacsony számát részben magyarázza, hogy
már az a generáció is kisebb létszámú a korábbiaknál, amelyik most gyermekvállalási korban van, ugyanakkor ez nem magyarázza a termékenységi arányszám csökkenését, vagyis hogy ők hány gyereket vállalnak végül.
„A fiatalok úgy érzik, hogy rosszak a munkaerőpiaci kilátásaik, magas az infláció, nehéz lakáshoz jutni, a szomszédos országban háború van, és a klímaválság is sokakat aggaszt. Rengeteg olyan társadalmi tényező van, ami alapján azt gondolhatják, hogy ebben a világban nem érdemes gyereket vállalni” – mondta, és hozzátette, egyre többen vannak a gyereket tudatosan nem vállalók is. Arról is beszélt, hogy az elmúlt 30-40 év tudományos eredményei szerint a termékenységi mutatók azokban az országokban javulnak, ahol kiszámítható a munkaerőpiaci, a szociális és az oktatási intézményrendszer, ami segíti az anyák munkavállalását, továbbá ahol az apák kiveszik a részüket az otthoni feladatokból.
