orosz gáz;

Az uniós tagállamok 11 milliárd köbméter LNG-t vásároltak februárban a világtengerek hajóiról

Lenne élet Vlagyimir Putyin után, a horvátok februárban kevesebbért vették az amerikai földgázt, mint az Orbán-kormány az oroszokét

Aligha a Magyarország felé tartó másfajta földgáz ára indokolja orosz források fenntartását. 

Magyarország februárban köbméterenként körülbelül 174 forintért vásárolhatta az orosz gázt – számítottuk ki az Eurostat minap frissített adataiból. Eközben Szerbiából 196, Ausztriából 198, a horvátoktól 206, Bulgáriából 223, Romániából pedig 267 forintért kerülhetett hozzánk a fűtőanyag. Igaz, míg az oroszoktól 609 millió köbmétert kaptunk, a szerbektől 112, az osztrákoktól 59, a horvátoktól 22 millió, a románoktól mindössze 235 ezer, a bolgároktól pedig 59 ezer köbméter érkezett.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának államközi kereskedelemről adatot szolgáltató tagállamok az év második havában 46 vezetékes és 53 cseppfolyósítottgáz- (LNG-) ügyletet jelentettek. (A nagy forgalmú államok közül nem küld adatot például Németország és Ausztria sem, illetve bizonyos foghíjak miatt a látható ügyletek némelyikében is becsléseket alkalmaztunk.) A nyilvántartásban szereplő tagállamok egy hónap alatt közel 9 milliárd köbméter gázt vettek vezetéken és 11 milliárd köbméter LNG-t vásároltak a világtengerek hajóiról. Ellenértékként 3400 milliárd forintnak megfelelő összeget fizettek és köbméterenként átlagosan – a Magyarország orosz tarifájának megfelelő – 174 forintot fizettek. Az EU-tagállamok messze legtöbb, 5,5 milliárd köbmétert az Egyesült Államokból vásárolták, természetesen LNG-formában. Az amerikaiak legnagyobb vevői csaknem másfél milliárd köbméterrel a franciák, majd következnek a spanyolok, a hollandok, az olaszok, a görögök, a lengyelek, a horvátok, de még a finnek és a litvánok is vesznek amerikai fűtőanyagot.

A második legnagyobb beszállítók az oroszok, akik az 1,4 milliárd köbméter vezetékesnél immár jóval többet, 2 milliárd köbmétert szállítottak hajókon LNG formájában. Legfőbb vevőik mintegy 900 millió köbméterrel szintén a franciák voltak. A második helyezett – illetve csak a vezetékes vásárlókat tekintve az első, mondhatni szintén szokás szerint - Magyarország. Utánunk következnek a vezetéken vásárló görögök és az LNG-t beszerző belgák. A spanyolokhoz és az olaszokhoz jelentős, 2,9 milliárd köbméter került Algériából, de az észak-afrikai állam az olaszoknak és a franciáknak némi LNG-t is küldött. 2,2 milliárd köbmétert szállított, szintén csövön, Norvégia – ebből 1,4 milliárd Belgiumba jutott -, de Nyugat-Európa messze legnagyobb nyersanyag-kitermelője 400 millió köbméter LNG-t is küldött, nagyjából fele-fele arányban a franciáknak és a litvánoknak. Jelentős LNG-forrás még Katar, ahonnan februárban 1,6 milliárd köbméter érkezett, leginkább az olaszokhoz és a belgákhoz, de vettek tőlük például a lengyelek is. Egyre jelentősebb szállító Azerbajdzsán, ahonnan vezetéken közel egymilliárd köbméter érkezett, főképp az olaszokhoz és a görögökhöz. Fontos EU-n kívüli forrás még a vezetékes gázt szállító Egyesült Királyság, valamint az LNG-vel jelen lévő Nigéria, Angola és Egyenlítői-Guinea is.

A nyilvántartási hibákat leszámítva a legalacsonyabb, 71 forintos díjat a litvánok fizethették, éppenséggel az orosz gázért, de a Kreml kevesebbet kért a tengeri szállításokért a portugáloktól, a spanyoloktól, az észtektől, a hollandoktól, illetve a vezetékesekért a görögöktől, a belgáktól és a bolgároktól is. 

Úgyszintén, a spanyolok kevesebbet fizettek a norvég vezetékes fűtőanyagért, de az azeriek is kevesebbet kértek érte a görögöktől és az olaszoktól, amiként utóbbiaknak az algériai beszerzés is olcsóbbra jött ki. A Magyarországhoz igen közeli Krknél tengeri LNG-lefejtőt üzemeltető horvátok köbméterenként 156 forintért kaphattak amerikai gázt, ami tizedével alacsonyabb a mi orosz tarifánknál. De a jelek szerint Katar, Angola és Algéria is kevesebbet számít fel a mediterrán államoknak, mint Oroszország nekünk.

A nagy beszállítók tarifaátlagai alapján a legolcsóbb az orosz vezetékes gáz, amiért 146 forintot kértek, de átlagosan Nigéria, Norvégia és Katar se kér sokkal többet az LNG-ért, illetve az azeri vezetékes gáz se sokkal drágább. Bár az USA LNG-je összességében kissé drágább, 177 forint, ez a sok adathiány miatt hangsúlyozottan becslés.

Az EU már nem függ a Kremltől

A tavalyi év végén 8 százalékkal nőtt az EU időarányos gázfogyasztása, ami 2021 óta először mutat bővülést - szögezi le az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának nemrég közzétett jelentése. Az Unióba irányuló vezetékes gázbehozatal 2, míg az LNG-é 24 százalékkal ugrott. Éves alapon összességében 8 százalékos csökkenést mértek, ahol szintén az LNG esett vissza jóval nagyobb, 13 százalékos mértékben. Az Unió egésze tavaly 332 milliárd köbméter gázt fogyasztott, ami lényegében megfelelt a 2023-as szintnek. Az EU területén belüli kitermelés 15 százalékkal esett. A legnagyobb vezetékes szállító Norvégia, LNG-t pedig 45 százalékos részesedéssel főképp az USA szállít. Kína és Japán után világszinten is az Unió veszi a legtöbb cseppfolyósított gázt. Az EU már nem függ az orosz gáztól - szögezik le. A megawattóránként 35 eurós átlagos tőzsdei gázár 16 százalékos csökkenés. A 104 eurós kiskereskedelmi átlag 8 százalékos mérséklődés, de még így is 81 százalékkal haladja meg az Ukrajna elleni orosz támadás előtti szintet. 

Magyarország és az Egyesült Államok együttműködése a jövőben a gazdasági, üzleti témák felé fordul, építve a jó politikai kapcsolatokra - mondta csütörtökön Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Washingtonban, miután találkozott Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettessel. Az új alapú együttműködés már rövid távon kézzelfogható eredményeket hozhat az energetika terén -idézte az MTI a magyar politikust, aki szerint az Egyesült Államok kormánya kiemelt európai partnerként tekint Magyarországra, meg is állapodtak abban, hogy az ideológiai alapú és politikai alapú együttműködés helyett a gazdaságra, az üzletre fogunk koncentrálni a következő években. 

Az Orbán-kormány propagandája megint tévedett

Köbméterenként 174 forintra becsülhető februári orosz tarifánk ezúttal nagyjából megegyezett a TTF-nek nevezett holland gáztőzsde irányadó, két hónappal korábbi, vagyis decemberi árával – számítottuk ki. Ez orosz kapcsolatunk több évtizedes történetére visszatekintve továbbra is párját ritkító jelenség, hisz a díj az esetek túlnyomó többségében meghaladja az irányadó európai piaci szintet. A kevés kivétel közé tartozott az idei év januárja is, amikor keleti gáztarifánk kissé a piaci alá került, amihez képest viszont a februári helyzet már némi romlás. Míg orosz gázbehozatalunk egy hónap alatt 3, addig az irányadó tőzsde másfél százalékkal drágult. Bár az orosz gázvásárlás így februárban a piaciakhoz viszonyítva megérte, az új magyar-orosz beszerzési megállapodás 2021 év végi hatályba lépése óta a két hónappal korábbi tőzsdei szintekhez képest 260 milliárdos, az egyazon havi szintekhez képest pedig 216 milliárdos veszteség halmozódott fel a mi kontónkra. Bár a TTF átlaga februárig tovább, egész 191 forintig nőtt – ami áprilisi orosz díjunkon tükröződhet -, azóta a holland tőzsde erőteljes esést mutat, így annak átszámított szintje immár 140 forint alá került. A jelenség cáfolja a magyar kormánypropaganda elmúlt hónapokban hangoztatott tételeit, miszerint az év eleji gázáremelkedés mögött az orosz-ukrán háború, illetve ezzel összefüggésben az európai irányú orosz szállítmányok ukrajnai továbbításának ez év eleji beszüntetése állna: ezek a tényezők ugyanis az árcsökkenés közepette sem szűntek meg. Szakértők a jelenséget a szigorú brüsszeli gáztárolási szabályok enyhülési esélyeivel magyarázzák, de Donald Trump vámfenyegetései szintén csökkentették a jövőbeni fogyasztási várakozásokat: ennek nyomán a nyersolaj ára is csökkent.

Nem a cső a hibás

Aligha a hozzánk irányuló egyéb gázvezetékek tarifája indokolja orosz beszerzéseink fenntartását – vélekedett lapunknak adott nyilatkozatában Miklós László energetikai szakértő, a Mol korábbi vállalati kapcsolati igazgatója, a Mol-hátterű FGSZ egykori igazgatósági tagja, az állami MVM korábbi felügyelőbizottsági elnöke.

Vásárolhatna Magyarország az orosznál olcsóbb gázt?

Nem tudom, ez a cégek feladata. De a kérdést feltétlenül, folyamatosan érdemes vizsgálni, tárgyalni, alkudni. Az európai piacon bőven rendelkezésre áll a fűtőanyag, a tengerparti LNG-lefejtők és a vezetékek is élnek. Az ügy előmozdítása érdekében viszont alapvetően fontosnak tartom, hogy gázvásárlásról ne politikusok, hanem üzletemberek egyeztessenek. Szijjártó Péter ebbéli képességeit kitűnően példázza a 2022-ben, nyolcszázmilliárd – köbméterenként több mint ezer - forintért beszerzett, egy heti, azóta is eladhatatlan gázadag, aminek tárolási és kamatkiadásai még a költségvetési mérleget is rontják.

Kormánykörökben leginkább a hozzánk irányuló vezetékek magas szállítás díjaival indokolják az orosz kapcsolat fenntartását.

Ezt sem tudom megerősíteni. A magyar gáztőzsde szállítási díjakat is magába foglaló árai az elmúlt hónapok során gyakorta még az irányadó, holland kereskedés szintjét is alulmúlták. A tárgyalások során érdemes áttekinteni a hozzánk legközelebbi, krk-i LNG-lefejtő szabad átfejtési szolgáltatásait, a lengyelországi kikötőhöz is szabad az út, kihasználatlanul áll a Trans-Balkan nevű török-ukrán cső, illetve ha talán nehézkesebben is, de a görög tengerparti terminál is elérhetővé tehető. Magyarországra Szlovénián kívül minden más állam felől érkezik vezeték. Így Ausztria felől is vásárolhatunk, amiként nemrég meg is jelent ezen az útvonalon némi, bizonyosan nem orosz eredetű szállítmány.

Azt is ellenérvként említik, hogy nem tudjuk lemondani a 2021-ben megkötött orosz-magyar gázvásárlási szerződést.

Minek azt lemondani? Arra az évi 4,5 milliárd köbméterre még hosszú ideig, bizonyosan szükség lesz.

A háborús agresszorral szembeni erkölcsi szempontok nem vezethetnék erre a magyar kormányt?

Az Európai Bizottság is elismeri, hogy az Unió most még nem nélkülözheti az orosz forrásokat. Egész más lesz a helyzet az év végén és azt követően, amikor számos új LNG-termelő a világpiacra lép. 2027-ben nyilván már másként tehető fel ez a kérdés, de addig még sok minden történhet.

Az autógyár vezetése  szerint ez rendben van, az azonos szintű elvárások ellenére csak követik a két ország közötti bérszintkülönbséget. A hazai szakszervezet kényszerű megállapítása szerint a magyar versenyképesség alapja, hogy olcsók vagyunk és nem megyünk táppénzre.