Non habemus papam
Legalább 200 ezer hívő és világ vezetői búcsúztatták szombaton Ferenc pápát. A Szent Péter téren a gyászmisén voltak ennyien, mert több embert nem engedtek be, az oda vezető utak is megteltek. A koporsót a pápamobilon vitték a térről Rómán át az V. században épült Santa Maria Maggiore-bazilikába, ahol a pápát végakaratának megfelelően végső nyughelyére helyezték. Galériánkban megnézhetik a gyásszertartás és a temetés képeit.
Rendkívül gazdag életművet hagyott hátra Ferenc pápa. Igyekezett XXIII. János elvárása szerint „friss levegőt” hozni az egyházba, de a konzervatívok ellenállásába ütközött. Kiállt a társadalom peremén élőkért, számos alkalommal szólított fel az orosz-ukrán háború befejezésére. Nagy újító volt, új alapokra helyezte a Vatikán működését.
„Ha az egyház hiteles formában szeretné továbbadni az evangélium üzeneteit, akkor nincs más lehetősége, mint az, hogy marad a ferenci úton” – Ferenc pápa minden gesztusával a vágyott jövő egyházát képviselte. A Népszava kérdésére Beer Miklós, Várszegi Asztrik és Wildmann János méltatta a katolikus egyházfőt.
Ferenc pápát szombaton eltemették – a kormány nemzeti gyásznpot hirdetett –, hamarosan kezdődik az utódlásáról döntő konklávé. A kérdés egyelőre nyitott, de mire megkezdődik maga a pápaválasztás, már körvonalazódnak az esélyek. A Vatikánban mindenesetre politikai befolyásolási kíérletektől tartanak. Nem kizárt, hogy Ferenc utóda megengedőbb lesz a populizmussal szemben.
Hol élünk? című podcastunk adásában is bő teret kapott Ferenc emléke és utódlásának kérdése, az egyik legnagyobb hazai Vtikán-szakértővel beszéltük végig a témát.
Az egészségügy bajai
Ült már hósszú órákig egy sürgősségin? Nem véletlenül, a sürgősségi osztályok az eredetileg tervezett kapacitásuknál sokkal több beteget kénytelenek ellátni, részben a városi kórházak, részben a járóbetegellátók helyett – erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese.
Hosszú idő után végre a méltányossági gyógyszerkérelmeket elbíráló alapítvány is válaszolt lapunk kérdéseire. Az idén csaknem 40 milliárd forintot szétosztó Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért nevű szervezethez április elejéig 1100 kérelem érkezett.
A Népszavának adott válasza szerint segítő szándék vezérelte azt az orvost, aki a saját magánrendelését ajánlotta az állami protézisműtétekből kizárt túlsúlyos betegeknek. Márpedig ő nem akárki, hanem a csípő- és térdprotézisműtétekre vonatkozó várólista-protokollt összeállító szakmai grémium egyik tagja.
Mindannyiunk bajai
Nem tudni, mi lehet a háttérben, de az állam már most kisajátított a leendő Diákváros területeit, pedig még csak vázlatos tervek készültek.
Azt viszont pontosan tudni, mi a cél, amikor átlátszó hazugsággal riogatja a nyugdíjasokat a Fidesz.
Az átverés azért nem mindig működik: nagyon úgy tűnik, hogy az árrésstopos szemfényvesztés nem jött be. Egyrész messze nem biztos, hogy hatékony az infláció ellen (a szép emlékű ársapkák egyenesen növelték), másrészt a Publicus Intézet Népszava számára készült kutatásából kiderül, hogy az emberek mindössze 35 százaléka érzékelte a hatását, a kivezetése után viszont gyakorlatilg mindenki drágulásra számít.
A KSH is szereti rózsaszínre festeni az eget. Nemrég a szegénységi adatokról derült ki, hogy minimum kérdésesek (kevésbé pc, de az igazsághoz közelebb álló megfogalmazással manipulálták őket), most meg azt mutattuk meg, hogy mekkora szakadék tátong az állami hivatal és a független adatbázis számai között, amik a környező országokbéli illetve a hazai üzemanyagárak közötti különbségről szólnak.
Sokat amúgy nem ugrálhatunk, mert a hőn áhított uniós pénzek még távolabb kerülnek. Az Európai Parlament ugyanis minden kifizetés előfeltételévé akarja tenni a jogállamisági elvek érvényesülését, az alapjogok tiszteletét. Azzal meg Magyarország nem áll valami jól.
Ha valamire mégis adna az EU, akkor meg a kormány fekszik keresztbe. Főleg, ha Budapestről van szó. A Római-parton például elúszni látszik az uniós pénz, az Orbán-kormány inkább vidéki projektekre költené az árvízvédelemre szánt milliárdokat. Lázár János tárcája mintha segédkezne ehhez.
Orbán Viktor látja is, hogy szorul a hurok. Závecz Tibor szerint a kormányfő úgy akarja megteremteni saját táborának kohézióját, hogy magát az EU-fősodortól távolabb pozicionálja. Horn Gábor lapunknak nyilatkozva sarokba szorított politikusnak minősítette a miniszterelnököt. Vagy máshonnan – Visszhang mellékletünkből – nézve Orbán játékszabályt írt, mert csak a saját szabályai szerint szeret játszani, és nyert. Cinkelt kártyáival egészen addig nyerhetett, amíg valaki ki nem ismerte, és nem játszik jobban nála. LINK
Lengyel László pedig arra emlékeztet Szép Szó mellékletünkben megjelent írásában, Magyarországon rendeleti úton kormányzó, az intézményi autonómiákat felszámoló személyes autokrácia rendszere működik, amellyel szemben a „kegyelmi ügy” erkölcsi válsága óta szabadságharc folyik a rendszerváltásért.
De azért van mire büszkének is lennünk: az NB1-ben labdázgató focisták átlagbére havi 6 millió forint körül alakul, de persze akadnak, akik ennél jóval többet visznek haza.
Majd ha nem fagy
Vannak olyan vidékek, ahol a korai virágzású gyümölcsökből egy szem sem lesz, de az egész országban komoly károkat okozott a szokatlanul kemény április 7-i éjszaka.
Nem szabadululnk a száj- és körömfájástól sem, az érintett területen élők pedig az ad-hoc dögtemetőktől is rettegnek. Volt is nagy tiltakozás Bábolnán, amikor az agrárminiszter némi tükrőzéssel megérkezett.
Olyan béke lesz, hogy csak na!
Naná, hogy nem teremtett békét Ukrajnában 24 óra alatt Donald Trump, de 24 nap se volt, és persze 24 hét sem lesz elég, közölte is, hogy így inkább hagyja a fenébe az egészet. De azért még nem adta fel, arról beszélt, hogy komoly előrelépés volt. Azt nem árulta el, miről van szó, mindenesetre szerinte Zelenszkij elnök árt békének, mert nem akar lemondani a Krímről. Erre –jószándékukat bizonyítandó – az oroszok drón- és rakétazáport zúdítottak Kijevre. A tárgyalások azért folytatódnak, de a trumpi béketervnek nem sok jövőt jósolnak. Persze nem is könnyű, mert ugyan az amerikaiak mindenkit hajszolnának a béke felé, de ha Ukrajnát arra kényszerítik, hogy feladja területének egy részét, onnantól egyetlen európai vagy más ország sem érezheti magát biztonságban.
Zebrák, hídfoglalók és trombitaszó
Egyre csökkenő lelkesedéssel, de egyre szürreálisabb körülmények között folytatódnak a gyülekezési szabadság korlátozása és a technofasizmus elleni megmozdulások. Videónkban megmutatjuk, hogy zajlott a zöldnél a zebrán trombitaszó mellett a tüntetés, amin Hadházy Ákos csak megfigyelő volt.
A tüntetéssorozatról és annak ellehetetlenítési kísérleteiről beszélt Törésvonal című műsorunkban Szepesházi Péter, Hadházy Ákos jogi segítője, aki elmondta, hogy a május elsejére bejelentett tiltakozást a rendőrség azzal az indokkal utasította el, hogy az még jobban akadályozná a forgalmat, mint munkanapon.
Kultúra minden mennyiségben
A reformpápának is gyakran nevezett Ferenc a kultúrához is másképp kapcsolódott, mint elődei. Nem tartotta kompromittálónak az Instagramon való megjelenést és a Rolling Stone magazin címlapján való szereplést, imádságaiból pop-rock album is készült, és bár távol állt tőle az influenszerkedés, valóságos popkulturális ikonná vált. Katolikus egyházfőként úttörő volt abban is, hogy igazán felismerte az internet adta lehetőségeket – egy ízben "Isten ajándékának” nevezve azt.
Isten ajándékának is nevezhetjük a a hat évvel ezelőtt égő Notre Dame orgonáját is, amely csodával határos módon megmenekült a tűzvésztől. A hétvégén Magyarországon koncertezik Olivier Latry, a párizsi templom orgonistája, aki egyebek mellett a hangszerről is mesélt lapunknak adott interjújában.
A kultúra befolyását is bemutatja a Kontrollált szabadság című bécsi kiállítás, amely egy elhallgatott évtizedről, az 1945–55 közötti időszakról szól, amikor a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország katonai, majd kulturális ellenőrzése alá vonta az osztrák fővárost annak érdekében, hogy a korábbi elit lecserélődjön és az osztrák lakosságot nácítlanítsák.
A nácibarát Quisling-bábkormány dicstelen szerepe is oka lehet a norvégok sebezhető önérzetének. Renate Reinsve színésznő – Joachim Trier A világ legrosszabb embere című, és a hamarosan a Cannes-i Filmfesztiválon debütáló újabb Trier-alkotás, az Érzelmi érték című filmjének főszereplője – az Európa Filmdíjak átadása idején adott exkluzív interjút lapunknak, amelyben országa önbecsüléshiányáról is beszélt.
Apropó nemzeti büszkeség – a magyar történelem legizgalmasabb, legellentmondásosabb és legsorsfordítóbb korszakát, kulturális világ- és virágkort idéz meg a rejtélyes magyarországi festő, M S mester Szépművészeti Múzeumbeli tárlata, amely több művészettörténeti szenzációt is bemutat.
Egy nép öntudatának és büszkeségének része a nyelv és a kulturális örökség megélése – Lakatos Mónika mélyszegénységben élőkhöz viszi házhoz a zenét, remélve, hogy inspirációt adnak az esélyteremtéshez.
A pride betiltását elképesztőnek tartja, és a politika végtelen leegyszerűsítései miatt nem politizál Udvaros Dorottya, aki interjút adott a Népszavának. Megismerésről, elfogadásról és a Nemzeti Színházban történt balesetről és igazságérzetről is beszélt amellett, hogy miért mondott nemet a társulati szerződési ajánlatokra. LINK
