Kétes dicsőség világhírnévvel
Abszolúte tűkön ülve várjuk, hogy a magyar név egyszer megint szép lesz, de úgy tűnik, ez nem mostanában fog összejönni, az Orbán-kormány hétfői, a Budapest Pride betiltását is lehetővé tevő alkotmánymódosítása az elrettentő, és nem a követendő példaként tett szert világhírnévre. (Igen, világhírnévre.) Az alkotmánymódosításnak ez a része a gyülekezési törvény átírását szentesítette, el is kezdték tesztelni egy kicsit, mégpedig Hadházy Ákoson, aki pont a változtatás ellen tüntet néhány ezer emberrel és hídfoglalással keddenként már hetek óta. Most úgy néz ki, nem lehet hidat foglalni, sőt, a lapunk által megkérdezett szakértő szerint túl sok embert mozgósítani sem, ha nem a Tisza Párt szervezi a megmozdulásokat. Az Európai Bizottság jelezte, hogy jogi lépéseken gondolkodik az alkotmánymódosítás miatt.
Hadházy Ákos egyébként egy budavári giccstúrára is velünk tartott.
Még durvulhat is a NER
Orbán Viktor eközben nemes egyszerűséggel támadhatatlannak nyilvánította magát abban az interjúban, amelyet a NER lighthoz tartozó Öt nevű YouTube-csatornának adott. A miniszterelnök általa ellenőrzött helyen is ritkán beszél kényes témákról, most megtette, nyíltan elismerve, hogy Tisza Pártot komolyan kell venni, Magyar Péternek van egy jelentős támogatottsága. Azt már a lapunk által megkérdezett politológusok mondták, hogy az érdemi kihívó feltűnésével akár még durvulhat is a rendszer, amelyen a pánik jelei mutatkoznak. Akkora pánikéi – tárgyaltuk meg a Hol élünk? címen futó közéleti podcastsorozatunkban –, hogy már becsületes gyűlöletkampányokra se futja. A Népszava megbízásából készült Publicus-felmérésben többen mondták, hogy az Orbán-kormány inkább orosz, mint magyar érdekeket képvisel. Hogy senki ne értse félre, az EP állampolgári jogi bizottsága, a LIBE küldöttségét nyílt ellenszenvvel fogadták Magyarországon az állami szervek.
Visszhang mellékletünkben annak is utánanéztünk, hogyan mutatnak a poloskák a reklámtortában, vagyis mit lép az a Magyarország, amelynek 15 éve egyeduralkodó pártja elfelejtett nevetni saját magán. Tompos Márton, a Momentum Mozgalom elnöke a lapunknak adott interjújában meg is jegyezte, ő nemcsak egy Fidesz-kétharmadnak, hanem annak se örülne, ha a Tisza Párt túlnyerné magát. A csepeli választókörzetében negyedszerre is induló Szabó Szabolcs a maga részéről azt mondta, most már inkább a választókat kellene meggyőzni ahelyett, hogy a Tisza Párt a többi ellenzéki alakulatot sározza.
Pánik egyébként nemcsak a Fideszben, a magyar húsiparban is kitörhet még. Egyrészt azért, mert a héten Rábapordányban is felütötte a fejét a száj- és körömfájás, a fertőzés esetleges további terjedésével Győr-Moson-Sopron után Vas és Veszprém vármegyei exportját is kitilthatják az EU-tagországok, másrészt pedig azért, mert nincs olyan hely Magyarországon, ahol szívesen látnak egy dögtemetőt.
Fontos az erkölcs, de nem annyira
Ami Tisza Párt támogatottságát illeti, a politikában nem elég annyi, hogy valaki kiáll a világ elé, és azt harsogja, hogy igaza van. Magyar Péter azért is sikeresebb, mint a korábbi ellenzék, mert nem kizárólag erkölcsi alapon politizál – hívta fel a figyelmet Schultz Nóra politológus, aki sorozatunk, a Népszava-estek mostani vendége volt. Csak remélhetjük, hogy az az egészségügy, amelynek a leépülését az Orbán-kormány a hangzatos ígéretek ellenére ölbe tett karral nézi végig, nem erkölcsi kérdés, Magyar Péter legalábbis a héten újra benézett a szolnoki Hetényi Gyula Kórházba, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa, Kulja András pedig interjút adott a Népszavának, amelyben a többi között arról beszélt, szép, hogy a kormányzati retorika szerint nem zárnak be kórházat, de nincs is erre szükség, mert megszűnnek maguktól. Vasali Zoltán politológus a Törésvonal című műsorunkban azt fejtegette, hogy a Kollár-ügy aligha árt a Tisza Pártnak, az emberekkel viszont egyre nehezebb elhitetni, hogy az egészségügy állapotáért nem az Orbán-kormány felel.
Nem mellesleg húsvét van, egészségpolitikai podcastünkben, a Szikében pedig a többi között arról is szó esett, hogy akár egyetlen nagy lakomából és alkoholfogyasztásból lehet valakinek halálos hasnyálmirigy-gyulladása.
Gyakorlatilag nulla
De nemcsak Orbán Viktor érzékeltette, hogy hódolat illet meg, nem bírálat, hanem Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, aki kormányinfón mutatta be a 2026-os büdzsé, a „béke költségvetése” számait. Ez elég merész lépés volt úgy, hogy a 2025-ös büdzsé három hónap alatt összeomlott, az államháztartás hiánya az egész évre tervezett 62 százalékánál jár.
Az egész 2026-os költségvetési terv egyébként úgy irreális, ahogy van, elemzői várakozások szerint annak, hogy a GDP-növekedés 4,1 százalék legyen, az esélye gyakorlatilag nulla, az Orbán-kormány pedig elkezdett a béke költségvetéséről beszélni, anélkül, hogy az orosz-ukrán háború véget ért volna.
Bocsi, Tóni!
Ki tudja, „a béke költségvetése” alighanem egy gesztus a korábban egy nap alatt orosz-ukrán békét ígérő Donald Trumpnak, az Orbán-kormány a héten ugyanis kapott egy ajándékot, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma törölte Rogán Antal kabinetminiszter nevét a vagyonbefagyasztással és üzleti tilalommal sújtott külföldi személyek listájáról. Hogy ehhez mit kellett adni a cserekereskedelem korát újraélesztő amerikai elnöknek, az nem világos, de a Népszava által megkérdezett egykori magyar diplomaták a leginkább valamiféle politikai alkura gyanakszanak. Miközben több amerikai demokrata szenátor sincs elragadtatva a Trump-adminisztráció döntésétől, Rogán Antal azt mondta, erkölcsi elégtételt kér és vár mindenkitől, aki belerúgott. A Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, Kálmán Olga bocsánatot is kért, de aligha úgy, ahogyan azt a kabinetminiszter elképzelte.
Egy váratlan bejelentés
A háborúnak nincs vége, Vlagyimir Putyin azonban némileg váratlanul szombaton bejelentést tett egy 30 órás húsvéti tűzszünetről. Ehhez kellet egy kis amerikai nyomás, vagyis a fenyegetés, hogy az Egyesült Államok kiszáll a közvetítésből, ha sem Ukrajna, sem Oroszország nem hajlandó érdemi előrelépést tenni a háború vége felé.
Ennek kapcsán Andor László volt EU-biztos a Szép Szóban arról elmélkedik, az Európai Uniónak mindenképpen választ kell adnia a biztonsági kihívásokra, de törődnie kell más válságokkal is.
Kétszer 75 év
A múlt héten kaptunk egy kicsit a fejünkre a kollégáktól, hogy a hírlevelekben hanyagoljuk a kulturális történéseket, szóval megnyugtatásul itt egy csokor belőlük a vallomással, hogy e sorok írója szerint egy normális világban a Népszava inkább zoológiai-kulturális lap lehetne csipetnyi külpolitikával, hiszen a béke hópárducain és a világ legszebb filmjén kívül minden más úgyis fájóan unalmas. Mint megírtuk, a Zeneakadémia szenátusa Farkas Gábort jelölte rektornak, a 75. születésnapja alkalmából pedig Gryllus Dániel adott lapunknak egy interjút. Ő a Kalákáról, Weöres Sándorról és a születésnapja körüli koncertekről beszélt, a Nyitott mondatban pedig a szintén 75 éves Móra Kiadó új főszerkesztője, Lovász Andrea arról, hogy miközben gyerekkönyvből túltermelés van, eltűntek a komoly, felnőttirodalmat is publikáló szerzők. Jártunk a Katona József Színház Kamrájában is, ahol a 2031 című darab adott torokszorító látleletet korunk Magyarországáról, és hogy visszatérjünk oda, ahonnan indultunk, hiába Magyarország büszkélkedhet Európa legnagyvonalúbb filmtámogatási rendszerével, az Orbán-kormány Pride-törvénye miatt bukhatjuk a hollywoodi produkciókat. Azt meséltük már, hogy a héten előkerült egy Orbán Viktort ábrázoló Vészabó-festmény is?
