„Az Európai Unió sajnos jobban szereti Magyarországot, mint Orbán Viktor és köre”

Az ügyvéd elmondta, azt is mérlegelik, hogy az Európai Bizottsághoz forduljanak, kérve a testületet, kezdeményezzen kötelességszegési eljárást a magyar kormány ellen.

A betiltási indokok között gyakran szerepel, hogy a demonstráció aránytalan mértékben sértené a közlekedés rendjéhez fűződő közérdeket. Ezzel kapcsolatban a korábbi bíró rámutatott, hogy a törvény nem határozza meg egzakt módon, mit jelent ez a kitétel – ráadásul a bírói gyakorlat sem ad ehhez támpontot. Megjegyezte, hogy a május elsejére bejelentett tiltakozást a rendőrség azzal az indokkal utasította el, hogy az még jobban akadályozná a forgalmat, mint egy munkanapon. Ha pedig minderre a Kúria is rábólint, akkor a legfőbb bírói fórumot is nehéz lesz komolyan venni – vélekedett.

Szepesházi Péter jelezte, hogy ma még nincsenek, vagy csak nagyon ritkán fordulnak elő koncepciós eljárások, de a jogegység biztosítása jelenleg így zajlik. Közölte, hogy amennyiben Varga Zs. András záros határidőn belül nem ad kielégítő választ, akkor kijelenthető, hogy a Kúria megsértette az automatikus ügyelosztás szabályait a Hadházy Ákos-féle tüntetéssorozat egyes ügyeiben. Ugyanis az egyik tanács egymás után három gyülekezési joggal kapcsolatos ügyben döntött, holott kettő után már egy másik tanácsnak kellett volna eljárnia.

Arra a kérdésre, mennyire lehet kontraproduktív a mai magyar belpolitikai helyzetben, ha az Európai Bizottsághoz fordulnak, Szepesházi Péter úgy válaszolt, az Európai Unió  sajnos jobban szereti Magyarországot, mint Orbán Viktor és köre. Véleménye szerint, ha úgy van, akkor a propagandamédia úgyis talál ürügyet arra, hogy bármelyik politikust Soros-bérencnek állítsa be és teljesen mindegy, vigyáz-e valaki a látszatra.

A hídfoglalásokkal kapcsolatos rendőri fellépésről szólva elmondta, hogy stratégiai szempontból helyes volt a hatóságok magatartása, általában kímélték a tüntetőket, ám akadtak kivételek is, mivel „egy-egy felfuvalkodott, vélhetően fideszes rendőr a maga mikrokörnyezetében” már követett el túlkapást. Példaként említette, hogy az egyik megmozdulásnál egy bottal járó ember szemüvegét összetaposták, majd a Dunába rúgták.

Ide sorolta azokat a rendőrségi ügyintézőket is, akik – még ha parancsba kapták is – nem a minimális szabálysértési bírságokat szabták ki az úttesten való tartózkodásért, hanem magasabb összegeket. Ezekben a „karmelita” joggyakorlatot vélem felfedezni” – fogalmazott Szepesházi Péter.