bizottság;Európa Tanács;magyar börtönök;túlzsúfolt cellák;kínzások;embertelenség;

Megszólalt az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága, embertelen bánásmód, zsúfoltság és erőszak uralkodik a magyarországi börtönökben

A bizottság több büntetés-végrehajtási intézetben is járt, és bár a helyszíni bejárásokkor egy rab sem panaszkodott, később számos hihető állítás érkezett a fogvatartottak fizikai bántalmazásáról. A küldöttség értesítéseket kapott szexuális zaklatásokról, rasszista megjegyzésekről, transzneműek megalázásáról.

Bemutatta Brüsszelben az Európa Tanács Kínzásmegelőzési Bizottsága a legújabb éves jelentését, amelyben az európai börtönállapotokat térképezték fel. A vizsgálatok középpontjában a túlzsúfoltság, a fogvatartottak közötti hierarchikus viszony és az intézetekben előforduló embertelen bánásmód állt. Magyarország az utóbbi miatt váltott ki aggodalmat – írja az EUrológus.

Alan Mitchell, a bizottság elnöke ismertette, a börtönök túlzsúfoltsága teljesen aláássa a börtönök működését, és potenciálisan embertelen és megalázó bánásmódnak teheti ki az egyéneket. Rosszabb életkörülményeket, fokozott feszültséget és erőszakot, kevesebb céltudatos tevékenységet okoz, illetve a fogvatartottak kevésbé felkészülten tudnak visszatérni a közösségbe.

A jelentésben kitér az egykori Szovjetunióban tapasztalt börtönviszonyokra is. Magyarország esetében ugyan megemlítették, hogy új  börtönöket építettek, a meglévőket kibővítették a zsúfoltság csökkentése érdekében – A zsúfoltságot sikerült enyhíteni, ez azonban nem változtatott azon, hogy a magyar börtönnépesség 100 ezer főre vetítve nagyon magas, több, mint a legtöbb nyugat-európai ország esetében. Különösen aggasztottak minket a bántalmazásos esetek. Illetve az, ahogyan a foglyokat tartották és ahogy bántak velük ezekben a börtönökben. De ez nem túlzsúfoltsági probléma – fogalmazott Hugh Chetwynd, a testület elnöke.

A küldöttség 2023 májusában több magyar börtönt is felkeresett, illetve vizsgálatokat folytatott az Igazságügyi Megfigyelő és Pszichiátriai Intézetben (IMEI), valamint két polgári pszichiátriai intézményben. Az általuk megkérdezett személyek többsége nem panaszkodott a rendőrök bánásmódjára. Ennek ellenére számos hihető állítás érkezett a fogvatartottak fizikai bántalmazásáról. A küldöttség értesítéseket kapott túlzottan szoros bilincselésről, női fogvatartottak szexuális zaklatásáról férfi rendőrök által, fogvatartottakkal szembeni verbális bántalmazásról, beleértve a rasszista jellegű megjegyzéseket is, valamint gúnyolódó megjegyzésekről transznemű személyekkel és meztelenre vetkőztetett személyekkel szemben.

A jelentés szerint az IMEI-ben a küldöttség által megkérdezett fogvatartottak nem fogalmaztak meg panaszt fizikai bántalmazásról a személyzet részéről. A szakemberek az intézmény anyagi körülményeit általában rendben lévőnek találták, de felrótták, hogy a legtöbb helyiség szigorú és személytelen. Úgy vélik, hogy az IMEI alkalmatlan kiskorú betegek elhelyezésére, ezért a magyar hatóságoknak sürgős lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy véget vessenek ennek a gyakorlatnak.

Voltak kirívó esetek, amikor több beteget a többi beteg szeme láttára ágyukhoz szíjaztak, a többiek előtt cserélték az arra szorulók pelenkáját. Két polgári pszichiátriai intézményben, a kistarcsai Flór Ferenc Kórház és a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház pszichiátriai osztályain is jártak, és a zárt osztályokon tapasztalt szó szerinti bezártságot, az egymással akár erőszakos konfliktusba kerülő betegekkel szemben alkalmazott kényszerítő eszközöket kifogásolták.

Azt kéri, hogy az Európai Bizottság a blokkolt uniós forrásokat adja a magyarországi önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és a független médiának.